NATO konferenciát tartottak az EKF-en

Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Politológia Tanszéke október 11-én NATO és Oroszország együttműködése címmel rendezett szakmai konferenciát.

  • Edupress
Az EKF Politológia Tanszéke és a Lyceum Pro Scientiis Alapítvány által közösen rendezett szakmai konferencia létrejötte annak a pályázatnak köszönhető, melyet a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma hirdetett meg a nem profitorientált civil szervezetek számára. Ennek elsődleges célja, hogy elősegítse a NATO-val kapcsolatos ismeretek széleskörű terjesztését a felsőoktatásban tanulók, illetve az értelmiségi réteg körében.A megnyitón Ráczné Dr. Horváth Ágnes, a Politológia Tanszék vezetője köszöntötte a résztvevőket, majd Rábai Zsolt, a NATO Public Diplomacy magyar vezetője, az átalakulóban lévő NATO új feladatiról, a nemzetközi életben tapasztalt új kihívásairól beszélt.Ezt követően Dr. Deák András, a Külügyi Intézet tudományos munkatársa, a Szovjetunió szétesése utáni NATO-orosz kapcsolatokat tekintette át előadásában, majd Dr. Póti László, a Stratégiai és Védelmi Kutatóközpont tudományos munkatársa, a NATO és a FÁK térség kapcsolatainak alakulásáról tartott prezentációt.A konferenciát két neves külföldi szakember is megtisztelte jelenlétével. <i>Igor Szavolszkij</i>, az Orosz Föderáció Magyarországra akkreditált nagykövete orosz szemszögből értékelte a NATO-tagság támogatásáról elfogadott 2007-es amerikai törvényt. <i>Eric Gaudiosi</i>, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének politikai főtanácsosa az USA álláspontját mutatta be a NATO és Oroszország viszonyáról. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériumát két főtanácsos képviselte: Szalay László EU és Oroszország címmel tartott előadást és Sándorfi Eszter, aki a megváltozott biztonságpolitikai környezet, illetve a NATO-bővítés tükrében mutatta be a NATO-orosz kapcsolatok alakulását.(<a href='http://www.edupress.hu' target='_blank'>www.edupress.hu</a>)
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?