NATO konferenciát tartottak az EKF-en

Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Politológia Tanszéke október 11-én NATO és Oroszország együttműködése címmel rendezett szakmai konferenciát.

  • Edupress

Az EKF Politológia Tanszéke és a Lyceum Pro Scientiis Alapítvány által közösen rendezett szakmai konferencia létrejötte annak a pályázatnak köszönhető, melyet a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma hirdetett meg a nem profitorientált civil szervezetek számára. Ennek elsődleges célja, hogy elősegítse a NATO-val kapcsolatos ismeretek széleskörű terjesztését a felsőoktatásban tanulók, illetve az értelmiségi réteg körében.A megnyitón Ráczné Dr. Horváth Ágnes, a Politológia Tanszék vezetője köszöntötte a résztvevőket, majd Rábai Zsolt, a NATO Public Diplomacy magyar vezetője, az átalakulóban lévő NATO új feladatiról, a nemzetközi életben tapasztalt új kihívásairól beszélt.Ezt követően Dr. Deák András, a Külügyi Intézet tudományos munkatársa, a Szovjetunió szétesése utáni NATO-orosz kapcsolatokat tekintette át előadásában, majd Dr. Póti László, a Stratégiai és Védelmi Kutatóközpont tudományos munkatársa, a NATO és a FÁK térség kapcsolatainak alakulásáról tartott prezentációt.A konferenciát két neves külföldi szakember is megtisztelte jelenlétével. <i>Igor Szavolszkij</i>, az Orosz Föderáció Magyarországra akkreditált nagykövete orosz szemszögből értékelte a NATO-tagság támogatásáról elfogadott 2007-es amerikai törvényt. <i>Eric Gaudiosi</i>, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének politikai főtanácsosa az USA álláspontját mutatta be a NATO és Oroszország viszonyáról. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériumát két főtanácsos képviselte: Szalay László EU és Oroszország címmel tartott előadást és Sándorfi Eszter, aki a megváltozott biztonságpolitikai környezet, illetve a NATO-bővítés tükrében mutatta be a NATO-orosz kapcsolatok alakulását.(<a href='http://www.edupress.hu' target='_blank'>www.edupress.hu</a>)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu