Egyenlő esélyek címmel közmeghallgatást tartottak kedden az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában a Babes-Bolyai Egyetem ügyében, Kónya-Hamar Sándor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselőjének kezdeményezésére.
A rendezvényen megjelentek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet volt és jelenlegi szakértői, a Nemzeti Kisebbségek Főbiztosi Irodájának munkatársai, továbbá a nyelvhasználati jogi kérdések, valamint a multikulturalitás területének független szakértői, akik a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának tanáraival együtt megosztották véleményüket és tapasztalataikat a közönséggel.A közmeghallgatás elsősorban az EP-képviselőknek szólt, közülük is főként a kulturális és oktatási bizottság tagjainak, valamint az oktatásügy, a kultúra, a nyelvjogok és az esélyegyenlőség területén tevékenykedő lobbiszervezetek vezetőinek és szakembereinek.Kónya-Hamar Sándor elmondta, a 785 tagú EP-ben eddig mintegy kétszáz képviselő írta alá az erdélyi magyar tannyelvű állami egyetem létrehozását szorgalmazó nyilatkozatot. Ha 50 százaléknál több, vagyis 393 képviselő aláírja, akkor ez az EP hivatalos álláspontjává válik. "Ha fölvették Romániát megoldatlan gondjaival, akkor legyen bátorsága az uniónak vállalni azt, hogy saját ügye, és a megoldásban feladatot kell vállalnia" - jelentette ki az RMDSZ európai képviselője.A közmeghallgatáson Robert Philipson professzor az európai többnyelvű egyetemek tapasztalatairól, a többféle kultúra találkozásának kedvező hatásairól beszélt. Úgy vélekedett, hogy - bár a Babes-Bolyai egyetem életét nem ismeri közelről - az egyetem internetes oldala arról tanúskodik, a multikulturalizmus nem erőssége az intézménynek.Gabriel Andreescu egyfelől elismerte, hogy a nemzeti kisebbségnek joga van szorgalmazni az önálló felsőoktatási intézményt. Másfelől alaposan megvizsgálandó, több oldalról körüljárandó, szakmai szempontból is mérlegelendő kérdésnek tartja annak eldöntését, vajon egy nagy intézmény megmaradása lenne-e jobb, vagy a kettéválasztás. A maga részéről megerősítette: sok mindent kellene javítani ahhoz, hogy a Babes-Bolyai egyetemen valódi multikulturális légkör alakuljon ki.(Forrás: Transindex, MTI)(<a href='http://www.edupress.hu' target='_blank'>www.edupress.hu</a>)
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
