A rendezvényen megjelentek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet volt és jelenlegi szakértői, a Nemzeti Kisebbségek Főbiztosi Irodájának munkatársai, továbbá a nyelvhasználati jogi kérdések, valamint a multikulturalitás területének független szakértői, akik a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának tanáraival együtt megosztották véleményüket és tapasztalataikat a közönséggel.A közmeghallgatás elsősorban az EP-képviselőknek szólt, közülük is főként a kulturális és oktatási bizottság tagjainak, valamint az oktatásügy, a kultúra, a nyelvjogok és az esélyegyenlőség területén tevékenykedő lobbiszervezetek vezetőinek és szakembereinek.Kónya-Hamar Sándor elmondta, a 785 tagú EP-ben eddig mintegy kétszáz képviselő írta alá az erdélyi magyar tannyelvű állami egyetem létrehozását szorgalmazó nyilatkozatot. Ha 50 százaléknál több, vagyis 393 képviselő aláírja, akkor ez az EP hivatalos álláspontjává válik. "Ha fölvették Romániát megoldatlan gondjaival, akkor legyen bátorsága az uniónak vállalni azt, hogy saját ügye, és a megoldásban feladatot kell vállalnia" - jelentette ki az RMDSZ európai képviselője.A közmeghallgatáson Robert Philipson professzor az európai többnyelvű egyetemek tapasztalatairól, a többféle kultúra találkozásának kedvező hatásairól beszélt. Úgy vélekedett, hogy - bár a Babes-Bolyai egyetem életét nem ismeri közelről - az egyetem internetes oldala arról tanúskodik, a multikulturalizmus nem erőssége az intézménynek.Gabriel Andreescu egyfelől elismerte, hogy a nemzeti kisebbségnek joga van szorgalmazni az önálló felsőoktatási intézményt. Másfelől alaposan megvizsgálandó, több oldalról körüljárandó, szakmai szempontból is mérlegelendő kérdésnek tartja annak eldöntését, vajon egy nagy intézmény megmaradása lenne-e jobb, vagy a kettéválasztás. A maga részéről megerősítette: sok mindent kellene javítani ahhoz, hogy a Babes-Bolyai egyetemen valódi multikulturális légkör alakuljon ki.(Forrás: Transindex, MTI)(<a href='http://www.edupress.hu' target='_blank'>www.edupress.hu</a>)
