Jubilál a Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ a BMF-en

Pontosan 35 évvel ezelőtt, 1972-ben indult útjára a Budapesti Műszaki Főiskola (BMF) jogelőd intézményeiben, a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán és a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán a műszaki pedagógusképzés. A jubileum alkalmából november 8-án konferenciát szervez az intézmény A kompetencia-orientált moduláris mérnöktanárképzés elméleti és gyakorlati kérdései címmel.

  • Edupress

A két főiskolán pedagógiai tanszékek alakultak, amelyek a tanárképzésen túlmenően komoly eredményeket felmutató kutatási tevékenységeket is végeztek. Kezdetben villamos és gépész szakirányokon kerülhettek ki az oktatók kezei közül a szakoktatók, műszaki tanárok illetve a mérnöktanárok, ám nemsokára már az informatikai, könnyűipari és biztonságtechnikai szakok is bekapcsolódtak a tanárképzésbe.2000-ben három korábbi főiskola összevonásával megalakult a Budapesti Műszaki Főiskola, amely másodikként indíthatott mesterszintű képzést. A mérnöktanárképzésre vonatkozó akkreditációs kérelmüket tavaly fogadta el a Magyar Akkreditációs Bizottság, így ősztől kiegészítő levelező képzésen, februártól pedig nappali képzésen kezdhetik meg tanulmányaikat a jelentkezők.A mesterképzés akkreditációja mellett még egy igen fontos esemény történt a tanárképzés területén: a Kandó Kar Humánfejlesztési és Módszertani Intézetének, valamint a Bánki Kar Mérnökpedagógiai Intézetének összevonásával megalakult a Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ, amely immáron a főiskola önálló központjaként várja az egyetemi szintű diplomát szerezni kívánó hallgatókat. A jubileum alkalmából egy tudományos konferenciával kívánják a kiemelkedő esztendőt még felejthetetlenebbé tenni: november 8-án a főiskola Népszínház utcai épületének Tanácstermében A kompetencia-orientált moduláris mérnöktanárképzés elméleti és gyakorlati kérdései címmel szerveznek konferenciát, melynek célja a legutóbbi három év kutatási eredményeinek, valamint hazai gyakorlatának áttekintése és értékelése.A pontos programról bővebb információ a konferencia honlapján található: <a href='http://tmpk.bmf.hu/mernoktanarkonferencia2007' target='_blank'>tmpk.bmf.hu/mernoktanarkonferencia2007</a>.(<a href='http://www.edupress.hu' target='_blank'>www.edupress.hu</a>)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu