A Magyar Rektori Konferencia Főiskolai Tagozata október 3-án tartotta ülését a Budapesti Műszaki Főiskolán.
A tanácskozás legfontosabb témája az idei felvételi eljárás tapasztalatainak értékelése volt. A megbeszélés során minden résztvevő egyetértett abban, hogy a módszer alapjában jó, de kisebb korrigálásra szorul. Az egyik legfontosabb terület, melyet más felsőoktatási testületek is tárgyaltak, a vidék-főváros beiskolázási konfliktus volt. Mivel a jelentkezőket inkább vonzotta Budapest, így a kisebb települések és főiskolák jelentős hátrányt szenvedtek, és sérült az esélyegyenlőség is. A javaslatok szerint meg kellene vizsgálni, hogyan építhető bele a felvételi eljárásba a regionális szempontok érvényesülése. Ez a kérdés nagyon fontos a későbbi régiós szakember-ellátásban, a regionális gazdaságok fellendítésében. A statisztikák azt mutatják, hogy a vidéki lakóhelyükről Budapestre menő, tanulmányaikat befejező hallgatók 10-12 százaléka megy vissza lakhelyére. A vidéki szakemberhiány ma már gátja lehet a gazdaságfejlesztési programok megvalósításának, miközben a fővárosban egyes szakmákban túltelítettséggel kell számolni.Változtatást szeretnének a szakemberek az államilag finanszírozott és a költségtérítéses keretszámok tekintetében.Szeretnék továbbá, ha bevonná a kormány az érintetteket a szakterületi létszám meghatározásába.A jelenlegi rendszerben felülvizsgálandónak tartják még az intézményi kapacitás teljes körű ellenőrzését az akkreditációk során.A felvételi folyamat technikai biztosításának reformját is szorgalmaznák, szakértők bevonásával.A Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatót a pályázók zöme ismeri, míg a Felvételi Tájolót szinte egyáltalán nem. Ezért ez utóbbi népszerűsítésébe a középiskolákat is be kellene vonni - javasolja a legfrissebb tervezet.(<a href='http://www.edupress.hu' target='_blank'>www.edupress.hu</a>)
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
