A rektori konferencia a regionális egyenlőtlenségek megoldásáról

A Magyar Rektori Konferencia Főiskolai Tagozata október 3-án tartotta ülését a Budapesti Műszaki Főiskolán.

  • Edupress
A tanácskozás legfontosabb témája az idei felvételi eljárás tapasztalatainak értékelése volt. A megbeszélés során minden résztvevő egyetértett abban, hogy a módszer alapjában jó, de kisebb korrigálásra szorul. Az egyik legfontosabb terület, melyet más felsőoktatási testületek is tárgyaltak, a vidék-főváros beiskolázási konfliktus volt. Mivel a jelentkezőket inkább vonzotta Budapest, így a kisebb települések és főiskolák jelentős hátrányt szenvedtek, és sérült az esélyegyenlőség is. A javaslatok szerint meg kellene vizsgálni, hogyan építhető bele a felvételi eljárásba a regionális szempontok érvényesülése. Ez a kérdés nagyon fontos a későbbi régiós szakember-ellátásban, a regionális gazdaságok fellendítésében. A statisztikák azt mutatják, hogy a vidéki lakóhelyükről Budapestre menő, tanulmányaikat befejező hallgatók 10-12 százaléka megy vissza lakhelyére. A vidéki szakemberhiány ma már gátja lehet a gazdaságfejlesztési programok megvalósításának, miközben a fővárosban egyes szakmákban túltelítettséggel kell számolni.Változtatást szeretnének a szakemberek az államilag finanszírozott és a költségtérítéses keretszámok tekintetében.Szeretnék továbbá, ha bevonná a kormány az érintetteket a szakterületi létszám meghatározásába.A jelenlegi rendszerben felülvizsgálandónak tartják még az intézményi kapacitás teljes körű ellenőrzését az akkreditációk során.A felvételi folyamat technikai biztosításának reformját is szorgalmaznák, szakértők bevonásával.A Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatót a pályázók zöme ismeri, míg a Felvételi Tájolót szinte egyáltalán nem. Ezért ez utóbbi népszerűsítésébe a középiskolákat is be kellene vonni - javasolja a legfrissebb tervezet.(<a href='http://www.edupress.hu' target='_blank'>www.edupress.hu</a>)
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?