A rektori konferencia a regionális egyenlőtlenségek megoldásáról

A Magyar Rektori Konferencia Főiskolai Tagozata október 3-án tartotta ülését a Budapesti Műszaki Főiskolán.

  • Edupress

A tanácskozás legfontosabb témája az idei felvételi eljárás tapasztalatainak értékelése volt. A megbeszélés során minden résztvevő egyetértett abban, hogy a módszer alapjában jó, de kisebb korrigálásra szorul. Az egyik legfontosabb terület, melyet más felsőoktatási testületek is tárgyaltak, a vidék-főváros beiskolázási konfliktus volt. Mivel a jelentkezőket inkább vonzotta Budapest, így a kisebb települések és főiskolák jelentős hátrányt szenvedtek, és sérült az esélyegyenlőség is. A javaslatok szerint meg kellene vizsgálni, hogyan építhető bele a felvételi eljárásba a regionális szempontok érvényesülése. Ez a kérdés nagyon fontos a későbbi régiós szakember-ellátásban, a regionális gazdaságok fellendítésében. A statisztikák azt mutatják, hogy a vidéki lakóhelyükről Budapestre menő, tanulmányaikat befejező hallgatók 10-12 százaléka megy vissza lakhelyére. A vidéki szakemberhiány ma már gátja lehet a gazdaságfejlesztési programok megvalósításának, miközben a fővárosban egyes szakmákban túltelítettséggel kell számolni.Változtatást szeretnének a szakemberek az államilag finanszírozott és a költségtérítéses keretszámok tekintetében.Szeretnék továbbá, ha bevonná a kormány az érintetteket a szakterületi létszám meghatározásába.A jelenlegi rendszerben felülvizsgálandónak tartják még az intézményi kapacitás teljes körű ellenőrzését az akkreditációk során.A felvételi folyamat technikai biztosításának reformját is szorgalmaznák, szakértők bevonásával.A Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatót a pályázók zöme ismeri, míg a Felvételi Tájolót szinte egyáltalán nem. Ezért ez utóbbi népszerűsítésébe a középiskolákat is be kellene vonni - javasolja a legfrissebb tervezet.(<a href='http://www.edupress.hu' target='_blank'>www.edupress.hu</a>)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu