Október 17-én tüntetnek Budapesten a tandíj ellen

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) október 17-ére tűzte ki a budapesti tandíjellenes tüntetés időpontját. A HÖOK az október 6-án, Veszprémben tartott közgyűlésen döntött a demonstrációsorozat utolsó állomásának időpontjáról, valamint ekkor fogadta el és adta át az alternatív tandíjjavaslatot Manherz Károly, tudományos és felsőoktatási szakállamtitkárnak.

  • Edupress

Miskolczi Norbert hivatalosan is átadta a HÖOK javaslatát dr. Maherz Károlynak, az államtitkár ígéretet tett a javaslat tanulmányozására és értékelésére.Miskolczi Norbert ehhez kapcsolódóan bejelentette, hogy a HÖOK október 17-én délig várja a minisztérium válaszát az általuk benyújtott alternatíva-csomagra. Ezzel párhuzamosan megkezdik budapesti demonstrációjuk előkészítését, amelyet a tervek szerint október 17-én este tartanak a Szalay utcában, a minisztérium székháza előtt. A tervek szerint 19 órától indul a fáklyás menet a Margit-híd budai hídfőjétől.<b>A HÖOK alternatívája</b>A HÖOK közgyűlése 300 igen szavazattal elfogadta az alternatív tandíj javaslatát, amely szerint az államilag támogatott hallgatónak a leckekönyvbe felvett, de nem teljesített kreditek után kreditenként a hallgatói normatíva 3-5 százalékának megfelelő összeget kellene fizetnie alapképzésben, az osztatlan képzés első hat félévében, illetve 4-6 százalékának megfelelő összeget mesterképzésben, az osztatlan képzés utolsó négy félévében.Vagyis a HÖOK alternatívája szerint csak azokért a tárgyakért kellene fizetni, amelyeket nem sikerül teljesítenie a hallgatóknak legalább kettes szintre. A javaslat szerint a befolyt összeget az intézmények hallgatói önkormányzatainak javaslata alapján kellene felhasználni a juttatási és térítési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően, de 30-60 százalékát tanulmányi ösztöndíjra kellene fordítani."A HÖOK célja, hogy a tehetséges hallgatók mindenképpen bekerülhessenek a felsőoktatásba és ne attól függjön a felvétel, hogy rendelkezésre áll-e a tanuláshoz szükséges anyagi háttér. Súlyos problémája a jelenlegi rendszernek, hogy szociális gondok miatt kiemelik a hallgatókat. Az általunk javasolt rendszer igazságos - mondta Miskolczi Norbert, a HÖOK elnöke a délelőtti ülést követő sajtótájékoztatón - hiszen annak kell fizetnie, aki nem tanul, aki pedig tanul, annak ingyen lenne diplomája, így megoldódna a motiváció problémája."A HÖOK szerint átlátható lenne az általuk javasolt felsőoktatás, mert nem kellene külön kivételeket figyelembe venni. Emellett - a HÖOK szerint - nem utolsósorban több és azonnali bevételt hozna az intézmények számára, illetve a felsőbbévesek ösztöndíja is növekedhetne. Szerintük ez a rendszer sokkal alkalmasabb lenne egy versenyképes felsőoktatás fenntartásához tandíj nélkül, ugyanakkor rosszul teljesítő hallgatók fizetnének, így részt vennének a finanszírozásban. "Amennyiben a maximumot állapítják meg az elhagyott kreditek alapján fizetendő díjtételként, akkor a képzési hozzájárulás soha nem hoz annyi bevételt, mint az általunk javasolt megoldás" - írja a HÖOK ma kiadott közleményében. Ennél a bevételtípusnál joggal merülhet fel a kérdés, hogy lehet-e nagyságrendileg számolni vele a költségvetési tervezések során - veti fel a kérdést a HÖOK. "Az elmúlt évek statisztikái mind azt igazolják, hogy rendkívül stabil bevételről van szó. Példaként említhetjük az ELTE számadatait, amelyek azt igazolják, hogy az elmúlt három évben összesen egy százalékon belüli volt az ingadozás a felvett, de nem teljesített kreditek mennyiségét illetően" - válaszol saját felvetésére a HÖOK közleményében.(<a href='http://www.edupress.hu' target='_blank'>www.edupress.hu</a>)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu