Az ELTE díszdoktort avat

Dr. Hudecz Ferenc rektor felterjesztésére az ELTE Szenátusa október 9-i ünnepi közgyűlésén az ELTE díszdoktorává avatja Lee Hsien Loong szingapúri miniszterelnököt.

  • Edupress
Lee Hsien Loong, miniszterelnökként a kutatás-fejlesztés és az oktatás területén is előremutató kezdeményezéseket indított el. Kiemelendő a szociális, gazdasági és városfejlesztési területeken végzett tevékenysége is. A miniszterelnök az avatási ünnepség után székfoglaló előadást tart.Lee Hsien Loong, a Szingapúri Köztársaság jelenlegi miniszterelnöke matematikus diplomáját Cambridge-ben, a Trinity College-ban szerezte 1974-ben. Cambridge-i tutora, Bollobás Béla az ELTE Természettudományi Karán végzett matematikaprofesszor ajánlása alapján elmondható, hogy Lee az egyike azon kevés jelentős és sikeres vezető politikusnak napjainkban, akinek példa értékűen indult tudományos pályafutása is. Köztudott, hogy a Trinity College-ban az Egyesült Királyság és talán a világ legjobb matematikus hallgatóit képzik, itt tanult Newton, Cayley, Hardy, Littlewood, Ramanujan, Russell és Wittgenstein is. A cambridge-i rendszer szerint a hallgatók párokban végzik tanulmányaikat. Lee Hsien Loong az egyik legtehetségesebb diákkal, Roger Heath Brown-nal dogozott együtt, aki évek óta tagja az Angol Királyi Természettudományi Akadémiának. Lee Hsien Loong a vizsgákon nem csak jól teljesített, hanem messze jobban, mint bárki más az elmúlt 40 évben.A sors és a körülmények azonban más pályát jelöltek ki Lee számára. Az immáron politikus Lee - számos magas kormányzati pozíció betöltését követően - 2004-ben vált az 1965 óta független Szingapúr miniszterelnökévé. Kormányzása idején Szingapúr a korábbi kimagaslóan sikeres gazdaság-és kereskedelempolitikát folytatva és továbbfejlesztve, a világ meghatározó gazdasági hatalmai közé tartozik, városállami jellege ellenére is (lakossága 4,5 millió fő, a GDP növekedés 2007-ben várhatóan 7-8 százalék). (<a href='http://www.edupress.hu' target='_blank'>www.edupress.hu</a>)
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?