Az ELTE díszdoktort avat

Dr. Hudecz Ferenc rektor felterjesztésére az ELTE Szenátusa október 9-i ünnepi közgyűlésén az ELTE díszdoktorává avatja Lee Hsien Loong szingapúri miniszterelnököt.

  • Edupress

Lee Hsien Loong, miniszterelnökként a kutatás-fejlesztés és az oktatás területén is előremutató kezdeményezéseket indított el. Kiemelendő a szociális, gazdasági és városfejlesztési területeken végzett tevékenysége is. A miniszterelnök az avatási ünnepség után székfoglaló előadást tart.Lee Hsien Loong, a Szingapúri Köztársaság jelenlegi miniszterelnöke matematikus diplomáját Cambridge-ben, a Trinity College-ban szerezte 1974-ben. Cambridge-i tutora, Bollobás Béla az ELTE Természettudományi Karán végzett matematikaprofesszor ajánlása alapján elmondható, hogy Lee az egyike azon kevés jelentős és sikeres vezető politikusnak napjainkban, akinek példa értékűen indult tudományos pályafutása is. Köztudott, hogy a Trinity College-ban az Egyesült Királyság és talán a világ legjobb matematikus hallgatóit képzik, itt tanult Newton, Cayley, Hardy, Littlewood, Ramanujan, Russell és Wittgenstein is. A cambridge-i rendszer szerint a hallgatók párokban végzik tanulmányaikat. Lee Hsien Loong az egyik legtehetségesebb diákkal, Roger Heath Brown-nal dogozott együtt, aki évek óta tagja az Angol Királyi Természettudományi Akadémiának. Lee Hsien Loong a vizsgákon nem csak jól teljesített, hanem messze jobban, mint bárki más az elmúlt 40 évben.A sors és a körülmények azonban más pályát jelöltek ki Lee számára. Az immáron politikus Lee - számos magas kormányzati pozíció betöltését követően - 2004-ben vált az 1965 óta független Szingapúr miniszterelnökévé. Kormányzása idején Szingapúr a korábbi kimagaslóan sikeres gazdaság-és kereskedelempolitikát folytatva és továbbfejlesztve, a világ meghatározó gazdasági hatalmai közé tartozik, városállami jellege ellenére is (lakossága 4,5 millió fő, a GDP növekedés 2007-ben várhatóan 7-8 százalék). (<a href='http://www.edupress.hu' target='_blank'>www.edupress.hu</a>)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu