Munkahelyi egészségfejlesztés szak a BDF-en

Munkahelyi egészségfejlesztés, valamint Életmód tanácsadó és terapeuta szakirányú továbbképzési szakokat indít 2008. februártól négy féléves, költségtérítéses, keresztféléves képzésben a Berzsenyi Dániel Főiskola Alkalmazott Egészségtudományi Tanszéke.

  • Edupress

A felnőtt korú lakosság idejének jelentős részét a munkahelyén tölti, így nem közömbös az, hogy milyen a munkavállalók egészségi állapota. Az Európai Unió is kiemelten kezeli tagállamaiban a munkahelyi egészségfejlesztést, ezért 2004. október 8-án keretegyezményben szabta meg, hogy a vállalatok és a szervezeti egységek küldetésnyilatkozatának része kell, hogy legyen a dolgozók testi és lelki egészségéért vállalt felelősség. Ebben a küldetésben kulcsszerepe van/lesz a munkahelyi egészségfejlesztő szakembereknek.A munkahelyi egészségfejlesztés szakirányú továbbképzési szak célja olyan szakemberek képzése, akik tudatosítják a munkavállalókban és a munkáltatókban a munkahelyi egészségfejlesztés jelentőségét, képesek egyedi munkahelyi komplex egészségfejlesztési program kidolgozására.A diplomásoknak szánt képzés mesterszakjának előkészítése folyamatban van, az egyetemi szakon a tervek szerint jövő szeptemberben elkezdődhet az oktatás. Ezen kívül az intézmény hallgatói előtt is nyitva áll a lehetőség: az egészségtantanár szakosok diplomájukba munkahelyi egészségfejlesztés szakirány elvégzését tanúsító betétlapot szerezhetnek.Az életmód tanácsadó és terapeuta olyan szakember, aki jártás több természetgyógyászati ágazatban, rendelkezik pszichológiai, mentálhigiénés ismeretekkel és ezt a gyakorlatban is alkalmazni tudja az egészségfejlesztés, illetve -megőrzés szempontjainak figyelembevételével. A nemzetközi trendek egyértelműen arra utalnak, hogy a hagyományos egészségügyi ellátás mellett az alternatív egészségmegőrző technikák és kiegészítő gyógymódok egyre nagyobb szerephez jutnak.Bővebb információk a főiskola honlapján (

www.bdf.hu

) a Képzések menüpontban találhatók.(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu