Az oktatás közügy

Az "oktatás közügy" mottóval rendezik meg a VII. Nevelésügyi Kongresszust 2008. augusztus 25-28-ig a Budapesti Gazdaságtudományi és Műszaki Egyetemen. Eddig 77 szervezet csatlakozott a nyolc fő szekcióban rendezett plenáris ülésekhez és kerekasztal-beszélgetésekhez - mondta Dr. Benedek András a VII. Nevelésügyi Kongresszus Szervező Bizottságának elnöke délelőtt a Műegyetemen.

  • Edupress

A másfél évszázados történelmi múltra visszatekintő kongresszussorozat hetedik állomásának igényét a 2006-ban alakult Magyar Pedagógiai Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága hívta életre, melyhez 13 egyéb szervezet csatlakozott.A nyolc szekcióban (Gyermek és az iskola, A pedagógus, Struktúrák és folyamatok- az oktatás strukturális problémái, Oktatás és társadalom, Az oktatás eredményessége, Irányítás és források, A fejlesztés) rendezett kerekasztal-beszélgetések, plenáris ülések, szakmai viták tematikája már körvonalazódott, szakmai egyeztetések folytak a kongresszus strukturális felépítését illetően - mondta Benedek András.A kongresszus honlapján elérhető információk bővebb betekintést engednek a kongresszus menetébe, szakmai háttéranyagok tölthetők le, október 15-től pedig egy dinamikus, interaktív honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők, hozzászólhatnak a horizontális témákban rendezett kerekasztal-beszélgetések tematikus felépüléséhez, valamint véleményt nyilváníthatnak a differenciált fórumrendszer segítségével a szekcióvezetőknek.##KERETES## A honlapon november 1-jétől elérhető előzetes jelentkezésekből a szervezők statisztikai támpontokat is kapnak, hogy mely témákban a legnagyobb az érdeklődés. Ehhez igazodva alakítják ki a kongresszus végleges programját. Az előzetes regisztráció 2008. januárig tart várhatóan, ezt követően a regisztrációra a rendezvény kapacitásáig lesz lehetőség.A szervezők megközelítőleg 1000-1200 érdeklődőre számítanak, a részvételi díj a négynapos kongresszusra maximálisan 19 ezer forint lesz. A megnyitó plenáris ülést a Művészetek Palotájában rendezik meg, a kongresszus fővédnöke Hiller István oktatási és kulturális miniszter, valamint Kiss Péter, volt szociális és munkaügyi miniszter, a Miniszterelnöki Hivatal vezető minisztere.

www.nk7.hu

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu