EP: igazságosabb oktatási rendszerre van szükség

Az Európai Parlament (EP) reagált az Európai Bizottság Hatékonyság és igazságosság az európai oktatási és képzési rendszerekben című tanulmányára Tomáš Zatloukal (néppárti, cseh) jelentésének 479-53-12 arányú elfogadásával szeptember 27-én. Az EP támogatja az életen át tartó tanulást, több befektetést vár az iskola-előkészítésbe, valamint megfelelő pénzügyi ösztönzők esetén nem feltétlenül tartja szükségesnek a felsőoktatás ingyenességét - írja a Jogi Fórum.

  • Edupress

Az EP támogatja az életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének kialakítását, amely a végzettség elismerését könnyebbé és átláthatóbbá, a tanulást pedig átjárhatóbbá tenné a különböző lehetőségek között. Az EP szerint elősegíti a társadalmi kohéziót az életen át tartó tanulásba való befektetés, ezért az EP felszólítja az európai országokat, hogy sokkal többet fektessenek be az óvodai,- és iskolai-előkészítésbe, ami a jövőbeni oktatás megalapozásának, és ezzel az oktatásban részt vevők esélyegyenlőségének megteremtését is szolgálja.Az EP szerint továbbá az egyetemi oktatás ingyenessége önmagában nem foglalja magában az igazságosságot, "a tandíjak kérdését nem elszigetelten, hanem sok tényező egészének részeként kell kezelni" ez "kapcsolódik a pénzügyi ösztönzőkhöz és a kapcsolódó pénzügyi támogatáshoz, amely révén a hátrányos helyzetű csoportok esetében csökkenthető az igazságtalanság az egyetemi oktatásban való részvétel tekintetében”" - véli az EP. Schmitt Pál (néppárti képviselő) szerint befogadó módon kellene oktatni a szociálisan hátrányos helyzetű és a fogyatékkal élő gyerekeket, ehhez viszont akadálymentesítésre és technikai fejlesztésre van szükségük a közép- és kelet-európai tagállamoknak.(Forrás: JogiFórum)(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu