Néhány hallgató diákigazolvány nélkül maradt

Több idén felvett gólya nem élhet még az utazási kedvezmény lehetőségével, mert nem érkeztek meg a diákigazolványok néhány felsőoktatási intézményebe-adta hírül az Új Néplap. Kisfaludi László, a Diákigazolvány Ügyfélszolgálat vezetője felhívta a figyelmet, hogy a hallgatók igényelhetnek ideiglenes diákigazolványt az intézményüktől erre az időszakra.

  • Edupress
Az Új Néplap értesülései szerint a szolnoki főiskola mezőtúri fakultásán hiányoznak a diákigazolványok, és az érvényesítő bélyegek sincsenek meg. Ugyanezt a problémát jelezték más felsőoktatási intézménybe felvett hallgatók is az Új Néplapnak. Kisfaludi László a Diákigazolvány Ügyfélszolgálat vezetője az Edupressnek elmondta, hogy a nyomdában jelenleg nincs jelentős számú diákigazolvány, a késedelem oka, hogy a 65 ezer diákigazolványt igénylő hallgatóból mindössze 37 ezren fizették be az okmány árát, ebből 34 ezret már kipostáztak. Kisfaludi hozzátette, a posta kedden küldi el az utolsó kinyomtatott igazolványokat, így azokat várhatóan egy-két napon belül megkapják az intézmények. Azok, akik még nem jutottak hozzá az okmányhoz, igényelhetnek ideiglenes igazolványt, amit az iskolák helyben ki tudnak állítani, ez pedig minden olyan kedvezmény igénybe vételére feljogosít, mint az állandó - közölte Kisfaludi László. Ha az igénylő az adatkezelő vagy adatfeldolgozó hibájából nem kapta még meg diákigazolványát, akkor az intézmény ingyenesen kell, hogy kiállítsa az ideiglenes igazolványt, aminek költségét a késedelemért felelős cég téríti meg az intézménynek- mondta az ügyfélszolgálat vezetője. Ha a diák későn igényelte az okmányt vagy késve fizette be a kiállításához szükséges összeget, az ideiglenes igazolvány, amely 60 napig érvényes, 360 forintjába kerül.Forrás: origo.hu, Inforádió (www.edupress.hu)
Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.