16 óráig kötelező iskola: tízből hat felsős hazamegy az órák után

Felső tagozaton a hét minden napjára a diákok 57 százaléka, alsó tagozaton 17 százaléka kért felmentést a délután 16...

  • MTI
Fazekas István

Felső tagozaton a hét minden napjára a diákok 57 százaléka, alsó tagozaton 17 százaléka kért felmentést a délután 16 óráig tartó foglalkozások alól - derül ki Doncsev Andrásnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának egy írásbeli kérdésre adott válaszából.

Az államtitkár az LMP-s Osztolykán Ágnes felvetésére reagálva az Országgyűlés honlapján közzétett válaszában kifejtette: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) adatai szerint a tizenkilenc megye és a főváros összes általános iskolájába 622 015-en járnak, ebből alsó tagozatos diák 324 339, felső tagozatos pedig 297 676.

Az alsósok 17 százaléka a hét minden napjára, 10 százalékuk pedig a hét egyes napjaira kért felmentést a 16 óra előtti foglalkozások alól. Felső tagozaton a minden napra felmentést kérők aránya 57 százalék, a hét egyes napjaira kérőké 13 százalék.

"Meggyőződésünk, és az adatok is ezt támasztják alá, hogy a délutáni foglalkozások a nagyszülői vagy egyéb, fizetős segítséget igénybe venni nem tudó, kevésbé tehetős, kétkeresős családok és a gyerekek érdekeit szolgálják, vonzó és színes programokat biztosítva számukra a tanintézmények keretein belül, több idő engedve a felzárkóztatásra, tehetséggondozásra is" - fogalmazott. 

Suhajda Krisztián (Jobbik) és Osztolykán Ágnes (LMP) kérdéseire, hogy azok a diákok, akik még nem kapták meg tankönyvüket, mikor vehetik kézbe, az államtitkár úgy válaszolt: a tankönyvcsomagok 6 ezrelékénél jeleztek az iskolák reklamációt, amelyek döntő többségében az iskolai megrendelések pontatlanságából, módosításából adódtak. Az alaprendelés szállítási hibáinak kijavítása szeptember közepéig megtörtént. Ezután az iskolák szeptember 5-éig leadott pótrendeléseinek kiszállítását teljesítették, amelynek a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által vállalt határideje október 15. volt. A pótrendelések mennyisége meghaladta a 600 ezer könyvet.

Doncsev András közölte: az intézményekbe a szállító korrekt módon, az előre megbeszélt határidőre teljesítette a rendelést. A pótrendelések leggyakoribb oka a nyár végi, tanév elejei iskolaváltás volt, ezen diákok számára ugyanis az iskolák csak a pótrendelés során rendeltek könyvet. Ezen felül az iskolák már az évközi tankönyvellátás keretében is rendeltek 20 412 tankönyvet, ezek kiszállítását jelenleg is végzi a vállalat - jelezte. A legújabb megrendelések is folyamatosan érkeznek, amelyek a kiadói beszállítások függvényében teljesítenek.

Országosan a tankönyvekkel kapcsolatos összes probléma a statisztikai hibahatáron belül mozog - állapította meg, hozzátéve: az állami fenntartásba vételnek köszönhetően a tankönyvrendelés könnyen nyomon követhető.

Osztolykán Ágnes pedagógus-béremelésre vonatkozó felvetésére az államtitkár kifejtette: a kormány intézkedéseinek köszönhetően a pedagógusok mintegy 99 százalékának emelkedett a bére. A pedagógusok 90 százalékának mintegy bruttó 36-84 ezer forint közötti béremelést biztosítanak, 3 százalékuk ennél is magasabb összeget kapott. A bércsökkenéssel érintett pedagógusok - kétharmaduk igazgató - százalékos aránya a Kliken belül mintegy 0,7 százalék, vagyis csupán 1088 ember. Mivel a pedagógusok bére a korábbi és az új rendszerben is több tényezőből tevődik össze, a kompenzáció nem lehet automatikus - mutatott rá. Kiemelte: figyelembe kell venni egyedileg például az oktatási intézmény tevékenységi körének összetettségét, nagyságát, vizsgálni kell a korábbi körülményeket, az előző fenntartó munkáltatói intézkedéseit.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.