133 diákot mészároltak le egy merényletben

A pesavari iskola ellen néhány nappal ezelőtt elkövetett tálib merénylet alapjaiban változtatja meg a terrorizmus elleni küzdelmet Pakisztánban - közölte pénteken Szártádzs Aziz külügyminiszter, a dél-ázsiai ország szeptember 11-éjének nevezve a 133 diák halálát követelő tömegmészárlást.

  • MTI

A Tehrik-e Talibán Pakisztán (TTP) nevű tálib ernyőszervezet által, december 16-án elkövetett merénylet valósággal sokkolta az országot és a külvilágot. Megfigyelők szerint a mészárlás nyomán az iszlámábádi kormány megerősítette a terrorszervezetek felszámolása iránti elkötelezettségét.

"Ez nemzeti tragédia, amely alapjaiban változtat meg mindent" - szögezte le a pakisztáni diplomácia vezetője az AFP francia hírügynökségnek adott interjújában. Az összesen 149 halálos áldozatot követelő vérfürdőt az ország történelmének legsúlyosabb terrortámadásaként tartják számon. Hátborzongató fotó előzte meg az iskolai mészárlást.

"A rajtaütés sokkolta az egész pakisztáni társadalmat és meggyőzött bennünket arról, hogy át kell lépnünk egy küszöböt a terrorellenes stratégiánkban" - mondta a külügyminiszter, aki szakértők szerint Navaz Sarif kormányfő legfőbb tanácsadója. A pakisztáni vezetést régóta azzal vádolják, hogy kettős játszmát folytat a szélsőségesek elleni küzdelemben, és titokban támogatást nyújt azoknak az afganisztáni és indiai csoportoknak, amelyek céljaival egybeesnek a saját érdekei. A 2000-es évek közepén számos fegyveres szervezet azonban a pakisztáni kormány ellen fordult.

Szemtanúk szerint a keddi akciót elkövető iszlamista lázadók osztályteremről-osztályteremre végigjárták az állami katonai iskolát és válogatás nélkül tüzet nyitottak a benntartózkodókra. A sebesültek mellett azokat is kivégezték, akik megpróbáltak elrejtőzni.

"A szélsőségesek a múltban már romboltak le iskolákat, de eddig nem vetemedtek hasonló támadásokra (...) Ez teljességgel elfogadhatatlan. Átléptek egy vörös vonalat, és ezt többé nem tolerálhatjuk" - jelentette ki a politikus, elismerve, hogy a mostani terrorakciót megelőzően megosztott volt a közvélemény, sok támogatója volt a táliboknak. "A mészárlás azonban soha nem látott elutasítást váltott ki a társadalomból és a politikai elitből" - közölte a pakisztáni külügyi tárca vezetője.

Pénteken megkezdődött a halálos ítéletek 2008-ban felfüggesztett végrehajtása az országban: terrorizmus miatt elítélt két civilt akasztottak fel. A moratórium visszavonását a pesavari merénylet miatt határozták el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.