132 millió gyerek számára csak álom az iskola

Sok gyermek számára csak papíron létezik a tanuláshoz való jog: a fejlődő és gyorsan fejlődő országokban több mint...

  • Eduline
Általános iskola Magyarországon. A világon 132 millió gyerek nem jár iskolába
MTI Fotó: Rosta Tibor

Sok gyermek számára csak papíron létezik a tanuláshoz való jog: a fejlődő és gyorsan fejlődő országokban több mint 132 millió gyermek nem jár iskolába a UNICEF aktuális jelentése szerint. Ráadásul a mintegy 200 millió munkanélküli csaknem negyven százaléka 25 év alatti. 

A Jövőhöz való jog című UNICEF-tanulmányt a gyermekvédelmi szervezet német szekciója fennállásának június 30-i hatvanadik évfordulója alkalmából csütörtökön mutatták be Berlinben. 

"A szegény gyermekek és fiatalok 75 százaléka ma olyan országban él, ahol már közepes az egy főre jutó jövedelem. Ezeken az országokon belül azonban egyre nagyobbak a szakadékok" - véli Jügen Heraeus, az UNICEF németországi vezetője.

A legnagyobb problémát az egyenlőtlenségek jelentik. A pénz és a források többnyire adottak, azt azonban még biztosítani kell, hogy azok minden gyermekhez eljussanak - fejtette ki Dan Toole, az ázsiai regionális igazgató.

Bár még így is több gyermek jár általános iskolába, mint korábban, az oktatás minősége sok esetben rossz. A jelentés szerint a lányok, illetve a vidéken élők gyerekek hátrányosabb helyzetben vannak. Aki szegény családból származik, az négyszer nagyobb eséllyel marad ki az oktatásból, mint a gazdag gyerekek.

Sok fejlődő és gyorsan fejlődő országban a gazdasági növekedés ellenére is a szegénység marad a gyermekek számára a legnagyobb veszély. Az első életévekben az alultápláltság jelentősen csökkenti a tanulási lehetőségeket. Különösen rossz életkörülmények között élnek az olyan instabil országok gyerekei, mint Afganisztán, Szomália vagy Dél-Szudán.

Mindehhez társulnak még a klímaváltozás következtében jelentkező természeti katasztrófák: ezekben az 1990-es években még évente 66 millió gyermek volt érintett, ebben az évtizedben viszont már 175 millió.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.