132 millió gyerek számára csak álom az iskola

Sok gyermek számára csak papíron létezik a tanuláshoz való jog: a fejlődő és gyorsan fejlődő országokban több mint...

  • Eduline
Általános iskola Magyarországon. A világon 132 millió gyerek nem jár iskolába
MTI Fotó: Rosta Tibor

Sok gyermek számára csak papíron létezik a tanuláshoz való jog: a fejlődő és gyorsan fejlődő országokban több mint 132 millió gyermek nem jár iskolába a UNICEF aktuális jelentése szerint. Ráadásul a mintegy 200 millió munkanélküli csaknem negyven százaléka 25 év alatti. 

A Jövőhöz való jog című UNICEF-tanulmányt a gyermekvédelmi szervezet német szekciója fennállásának június 30-i hatvanadik évfordulója alkalmából csütörtökön mutatták be Berlinben. 

"A szegény gyermekek és fiatalok 75 százaléka ma olyan országban él, ahol már közepes az egy főre jutó jövedelem. Ezeken az országokon belül azonban egyre nagyobbak a szakadékok" - véli Jügen Heraeus, az UNICEF németországi vezetője.

A legnagyobb problémát az egyenlőtlenségek jelentik. A pénz és a források többnyire adottak, azt azonban még biztosítani kell, hogy azok minden gyermekhez eljussanak - fejtette ki Dan Toole, az ázsiai regionális igazgató.

Bár még így is több gyermek jár általános iskolába, mint korábban, az oktatás minősége sok esetben rossz. A jelentés szerint a lányok, illetve a vidéken élők gyerekek hátrányosabb helyzetben vannak. Aki szegény családból származik, az négyszer nagyobb eséllyel marad ki az oktatásból, mint a gazdag gyerekek.

Sok fejlődő és gyorsan fejlődő országban a gazdasági növekedés ellenére is a szegénység marad a gyermekek számára a legnagyobb veszély. Az első életévekben az alultápláltság jelentősen csökkenti a tanulási lehetőségeket. Különösen rossz életkörülmények között élnek az olyan instabil országok gyerekei, mint Afganisztán, Szomália vagy Dél-Szudán.

Mindehhez társulnak még a klímaváltozás következtében jelentkező természeti katasztrófák: ezekben az 1990-es években még évente 66 millió gyermek volt érintett, ebben az évtizedben viszont már 175 millió.

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.