Sok gyermek számára csak papíron létezik a tanuláshoz való jog: a fejlődő és gyorsan fejlődő országokban több mint...
Sok gyermek számára csak papíron létezik a tanuláshoz való jog: a fejlődő és gyorsan fejlődő országokban több mint 132 millió gyermek nem jár iskolába a UNICEF aktuális jelentése szerint. Ráadásul a mintegy 200 millió munkanélküli csaknem negyven százaléka 25 év alatti.
A Jövőhöz való jog című UNICEF-tanulmányt a gyermekvédelmi szervezet német szekciója fennállásának június 30-i hatvanadik évfordulója alkalmából csütörtökön mutatták be Berlinben.
"A szegény gyermekek és fiatalok 75 százaléka ma olyan országban él, ahol már közepes az egy főre jutó jövedelem. Ezeken az országokon belül azonban egyre nagyobbak a szakadékok" - véli Jügen Heraeus, az UNICEF németországi vezetője.
A legnagyobb problémát az egyenlőtlenségek jelentik. A pénz és a források többnyire adottak, azt azonban még biztosítani kell, hogy azok minden gyermekhez eljussanak - fejtette ki Dan Toole, az ázsiai regionális igazgató.
Bár még így is több gyermek jár általános iskolába, mint korábban, az oktatás minősége sok esetben rossz. A jelentés szerint a lányok, illetve a vidéken élők gyerekek hátrányosabb helyzetben vannak. Aki szegény családból származik, az négyszer nagyobb eséllyel marad ki az oktatásból, mint a gazdag gyerekek.
Sok fejlődő és gyorsan fejlődő országban a gazdasági növekedés ellenére is a szegénység marad a gyermekek számára a legnagyobb veszély. Az első életévekben az alultápláltság jelentősen csökkenti a tanulási lehetőségeket. Különösen rossz életkörülmények között élnek az olyan instabil országok gyerekei, mint Afganisztán, Szomália vagy Dél-Szudán.
Mindehhez társulnak még a klímaváltozás következtében jelentkező természeti katasztrófák: ezekben az 1990-es években még évente 66 millió gyermek volt érintett, ebben az évtizedben viszont már 175 millió.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
