Sok gyermek számára csak papíron létezik a tanuláshoz való jog: a fejlődő és gyorsan fejlődő országokban több mint...
Sok gyermek számára csak papíron létezik a tanuláshoz való jog: a fejlődő és gyorsan fejlődő országokban több mint 132 millió gyermek nem jár iskolába a UNICEF aktuális jelentése szerint. Ráadásul a mintegy 200 millió munkanélküli csaknem negyven százaléka 25 év alatti.
A Jövőhöz való jog című UNICEF-tanulmányt a gyermekvédelmi szervezet német szekciója fennállásának június 30-i hatvanadik évfordulója alkalmából csütörtökön mutatták be Berlinben.
"A szegény gyermekek és fiatalok 75 százaléka ma olyan országban él, ahol már közepes az egy főre jutó jövedelem. Ezeken az országokon belül azonban egyre nagyobbak a szakadékok" - véli Jügen Heraeus, az UNICEF németországi vezetője.
A legnagyobb problémát az egyenlőtlenségek jelentik. A pénz és a források többnyire adottak, azt azonban még biztosítani kell, hogy azok minden gyermekhez eljussanak - fejtette ki Dan Toole, az ázsiai regionális igazgató.
Bár még így is több gyermek jár általános iskolába, mint korábban, az oktatás minősége sok esetben rossz. A jelentés szerint a lányok, illetve a vidéken élők gyerekek hátrányosabb helyzetben vannak. Aki szegény családból származik, az négyszer nagyobb eséllyel marad ki az oktatásból, mint a gazdag gyerekek.
Sok fejlődő és gyorsan fejlődő országban a gazdasági növekedés ellenére is a szegénység marad a gyermekek számára a legnagyobb veszély. Az első életévekben az alultápláltság jelentősen csökkenti a tanulási lehetőségeket. Különösen rossz életkörülmények között élnek az olyan instabil országok gyerekei, mint Afganisztán, Szomália vagy Dél-Szudán.
Mindehhez társulnak még a klímaváltozás következtében jelentkező természeti katasztrófák: ezekben az 1990-es években még évente 66 millió gyermek volt érintett, ebben az évtizedben viszont már 175 millió.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
