Maradt elég közpénz év végén a kormány szerint, hogy azt odaadják az egyháznak.
Korábban beszámoltunk róla, hogy a Klik megalapítása után az egyházi oktatási intézmények száma rendkívül megszaporodott - ide "menekültek" azok az önkormányzati iskolák, akik nem akarták iskolájukat az államra bízni.A kormány döntése nyomán azonban nem az egyház fogja az összes iskolát rendbe tenni: a költségvetés év végi technikai zárásával a 54 milliárd forint többletforrást kapnak az egyházi oktatási intézmények szerte az országban - jelentette be Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár vasárnap Budapesten sajtótájékoztatón.
A döntéssel 60-70 településen több mint 120 intézmény újulhat meg az óvodáktól a középiskolákig. A mostani döntés eredményeként megújulhat több régi, nagy múlttal rendelkező intézmény is az ország számos pontján. Többnyire azok az intézmények juthatnak most támogatáshoz, amelyek az elmúlt években nem kaptak EU-forrást - tette hozzá Soltész.
Az államtitkár szerint az egyházi jelenlét a köznevelésben ma Magyarországon 14 százalék, míg a magukat valamelyik egyházhoz tartozónak valló emberek aránya 55 százalék, vagyis az egyházi intézményekre óriási szükség van, ezt bizonyítja a hatalmas túljelentkezés is az ilyen intézmények esetében.
Kevesebb gyerek jár templomba a klikes hittanórák óta
Van olyan település, ahol a gyerekek negyede tűnt el a templomból. Több hittancsoport szűnt meg, mióta három éve kötelezővé tették az iskolai hittan vagy erkölcstan választását a közoktatásban - derül ki Mohos Gábor a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárának -nek adott nyilatkozatából. Mohos szerint ez nagy kihívást jelent az egyháznak, hogy megszólítsa a gyerekeket, illetve családjukat.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
