A nyolc legrosszabb menzakaja, amit mindenki utált

Még mindig az orrunkban érezzük az iskolai menza szagát - tojáskrémes kenyér, műanyag bögrék, túllisztezett főzelékek. A nyolc legrosszabb menzakaja következik - ne fogjátok vissza magatokat, várjuk a további tippeket és gasztronómiai élményeket.

  • Eduline

1. Vadas

A vadas amúgy nagy kedvenc, de a gyanús szagú szósz és a cipőtalpra emlékeztető hús miatt inkább a tányéron hagytuk.

2. Marhahús meggyszósszal, főtt krumplival

Az igazi menzás étel. Ízetlen hús, túl édes meggyszósz, sós krumpli. Egyszerűen nem passzolnak egymáshoz. 

3. Finomfőzelék

Az íze általában borzalmas, és a külcsín.... fogalmazzunk úgy, hogy más dologra asszociáltunk, amikor megláttuk a lisztes-fehéres-répás valamit a tányérban. És egyáltalán: miért hívják finomfőzeléknek? Öt dolog, amit eddig nem tudtál az iskolai menzáról.

4. Spenót

A spenóttal nem lenne baj, de a legtöbben pont a menzán utálják meg. Csak kitartó gasztroterápiával lehet feldolgozni azt a sokkot, amit annak idején a vizes, lisztes, zöld izé okozott.

Stiller Ákos

5. Tojáskrémes kenyér

Volt, ahol jól csinálták, de a legtöbb iskolában ízetlen, száraz valamit kentek a zsömlére. Mit esznek a diákok szeptembertől? Itt találjátok összefoglalónkat.

6. Tojásleves

Pont, mint a tojáskrémes kenyér. Tudjuk, a menza nem Michelin-csillagos étterem, és sok diákra kell kevés pénzből főzni, de ezt a levest szinte senki ette meg - kész pénzkidobás.

Stiller Ákos

7. Rántott párizsi

Akkor fordult elő, amikor azt a látszatot akarták kelteni, hogy hús is kerül a tányérra. De még a boltban vásárolt párizsiról is nehéz megmondani, miből készül, nemhogy a panír alá rejtett menzapárizsiról.

8. Tea

A menzateának alig-alig van köze az igazi teához, inkább valami erősen cukros lötty - mégis szerettük. Viszont a fura szagot árasztó, bolyhosodó műanyag bögrét szívesen elfelejtenénk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.