Még mindig az orrunkban érezzük az iskolai menza szagát - tojáskrémes kenyér, műanyag bögrék, túllisztezett főzelékek. A nyolc legrosszabb menzakaja következik - ne fogjátok vissza magatokat, várjuk a további tippeket és gasztronómiai élményeket.
1. Vadas
A vadas amúgy nagy kedvenc, de a gyanús szagú szósz és a cipőtalpra emlékeztető hús miatt inkább a tányéron hagytuk.
2. Marhahús meggyszósszal, főtt krumplival
Az igazi menzás étel. Ízetlen hús, túl édes meggyszósz, sós krumpli. Egyszerűen nem passzolnak egymáshoz.
3. Finomfőzelék
Az íze általában borzalmas, és a külcsín.... fogalmazzunk úgy, hogy más dologra asszociáltunk, amikor megláttuk a lisztes-fehéres-répás valamit a tányérban. És egyáltalán: miért hívják finomfőzeléknek? Öt dolog, amit eddig nem tudtál az iskolai menzáról.
4. Spenót
A spenóttal nem lenne baj, de a legtöbben pont a menzán utálják meg. Csak kitartó gasztroterápiával lehet feldolgozni azt a sokkot, amit annak idején a vizes, lisztes, zöld izé okozott.
5. Tojáskrémes kenyér
Volt, ahol jól csinálták, de a legtöbb iskolában ízetlen, száraz valamit kentek a zsömlére. Mit esznek a diákok szeptembertől? Itt találjátok összefoglalónkat.
6. Tojásleves
Pont, mint a tojáskrémes kenyér. Tudjuk, a menza nem Michelin-csillagos étterem, és sok diákra kell kevés pénzből főzni, de ezt a levest szinte senki ette meg - kész pénzkidobás.
7. Rántott párizsi
Akkor fordult elő, amikor azt a látszatot akarták kelteni, hogy hús is kerül a tányérra. De még a boltban vásárolt párizsiról is nehéz megmondani, miből készül, nemhogy a panír alá rejtett menzapárizsiról.
8. Tea
A menzateának alig-alig van köze az igazi teához, inkább valami erősen cukros lötty - mégis szerettük. Viszont a fura szagot árasztó, bolyhosodó műanyag bögrét szívesen elfelejtenénk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
