A nyolc legrosszabb menzakaja, amit mindenki utált

Még mindig az orrunkban érezzük az iskolai menza szagát - tojáskrémes kenyér, műanyag bögrék, túllisztezett főzelékek. A nyolc legrosszabb menzakaja következik - ne fogjátok vissza magatokat, várjuk a további tippeket és gasztronómiai élményeket.

  • Eduline

1. Vadas

A vadas amúgy nagy kedvenc, de a gyanús szagú szósz és a cipőtalpra emlékeztető hús miatt inkább a tányéron hagytuk.

2. Marhahús meggyszósszal, főtt krumplival

Az igazi menzás étel. Ízetlen hús, túl édes meggyszósz, sós krumpli. Egyszerűen nem passzolnak egymáshoz. 

3. Finomfőzelék

Az íze általában borzalmas, és a külcsín.... fogalmazzunk úgy, hogy más dologra asszociáltunk, amikor megláttuk a lisztes-fehéres-répás valamit a tányérban. És egyáltalán: miért hívják finomfőzeléknek? Öt dolog, amit eddig nem tudtál az iskolai menzáról.

4. Spenót

A spenóttal nem lenne baj, de a legtöbben pont a menzán utálják meg. Csak kitartó gasztroterápiával lehet feldolgozni azt a sokkot, amit annak idején a vizes, lisztes, zöld izé okozott.

Stiller Ákos

5. Tojáskrémes kenyér

Volt, ahol jól csinálták, de a legtöbb iskolában ízetlen, száraz valamit kentek a zsömlére. Mit esznek a diákok szeptembertől? Itt találjátok összefoglalónkat.

6. Tojásleves

Pont, mint a tojáskrémes kenyér. Tudjuk, a menza nem Michelin-csillagos étterem, és sok diákra kell kevés pénzből főzni, de ezt a levest szinte senki ette meg - kész pénzkidobás.

Stiller Ákos

7. Rántott párizsi

Akkor fordult elő, amikor azt a látszatot akarták kelteni, hogy hús is kerül a tányérra. De még a boltban vásárolt párizsiról is nehéz megmondani, miből készül, nemhogy a panír alá rejtett menzapárizsiról.

8. Tea

A menzateának alig-alig van köze az igazi teához, inkább valami erősen cukros lötty - mégis szerettük. Viszont a fura szagot árasztó, bolyhosodó műanyag bögrét szívesen elfelejtenénk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.