Most 5 magyar egyetemet választottak be a világ legjobbjai közé

Három magyar egyetem jutott a világ 500 legjobb felsőoktatási intézménye közé a Webometrics (Ranking Web of World Universities) legfrissebb, 2015-ös rangsorában.

  • Eduline
MTI

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (356.), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (395.), a Szegedi Tudományegyetem (485.), a Debreceni Egyetem (591.) és a Pécsi Tudományegyetem (880.) - ezek a magyarországi felsőoktatási intézmények szerepelnek a Webometrics 2015-ös világrangsorának első ezer legjobbja között. A listát az egyetemek webes láthatósága alapján, évente kétszer készítik el és hozzák nyilvánosságra.

A listán az egyesült államokbeli egyetemek tarolnak, a tíz leginkább "látható" felsőoktatási intézmény közé került a Harvard, az MIT, a Stanford, a Cornell, a Berkeley, a University of Michigan, a Columbia, a University of Washington, a University of California Los Angeles (UCLA) és a University of Wisconsin Madison.

Mi alapján állítják össze a Webometrics-rangsort?

A Webometrics-lista készítője a Cybermetrics Lab, amely Spanyolország legnagyobb kutatóintézetének, a Spanyol Nemzeti Kutatótanácsnak (CSIC) a része - a szakemberek több mint 22 ezer intézmény webes megjelenését vizsgálják évente kétszer, 2004 óta.

Nem az egyetemi oldalak látogatottságát és dizájnját figyelik, hanem azt elemzik, mennyire "látható" az adott felsőoktatási intézmény az interneten. Az összpontszám felét így például az adja, hányan linkelik be az egyetemek különböző oldalait, de az is számít, hány - az egyetemi honlapokhoz kapcsolódó - oldalt és külső hivatkozást, valamint dokumentumot talál a Google és a Google Scholar, de az is, hogy az intézmény kutatóinak-oktatóinak hány publikációja jelenik meg a legfontosabb tudományos folyóiratok honlapján.

A Webometrics-listát többször összevetették az elmúlt években a többi felsőoktatási világrangsorral, ebből az derült ki, hogy sok - minőségi oktatást nyújtó, kiemelkedő eredményekkel rendelkező - egyetem áll rosszul a webes láthatóság terén, amely ráadásul a szakterületi sajátosságoktól, az intézmény anyagi helyzetétől, valamint attól is függ, indít-e e-learninges képzést az adott intézmény, ebben az esetben ugyanis jóval magasabb az online elérhető anyagok száma.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.