Milliárdosok és politikusok iskolái: itt tanult Trump, Putyin és Merkel

Hol tanultak a világ legnagyobb hatalmú országainak vezetői? Minden vezető politikus jogász vagy közgazdász, ahogy Magyarországon?

  • Eduline

Angela Merkel

Németország kancellárja a Lipcsei Egyetemen végzett fizika szakon, majd több mint egy évtizedig, 1990-ig maradt a tudományos pályán. Közben 1986-ban befejezte doktori disszertációját, így a természettudományok doktora lett.

Vlagyimir Putyin

Az orosz elnök szülővárosában, a Leningrádi Állami Egyetemen tanult nemzetközi jogot. Már az egyetemi évek alatt foglalkozott a közélettel, be is lépett a kommunista pártba, bár ez akkoriban nem volt meglepő döntés. A diploma megszerzés után egyből a hírszerzésnél helyezkedett el.

Donald Trump

Az USA következő elnöke a University of Pennysylvania Wharton School nevű intézetében szerzett közgazdász diplomát. A tanulmányai során ingatlanokra szakosodott, ami nem csoda, mégis egy ingatlanguru fia. Később aztán maga is egyetemet alapított- igaz, az intézmény kétes hírű.Napi Trump: 25 millió dollárt fizet az elnök egyeteme hallgatóinak

Francois Hollande

A francia államfő az egyik legelitebb francia intézmény, az ENA, vagyis a közszolgálati egyetem hallgatója volt, itt is szerzett diplomát. Előtte járt a Panthéon Assasba, azaz a Sorbonne jogi karára, ahol jogi diplomát kapott.

Hszi Csin-Ping

A Kínai Népköztársaság elnökét a pekingi Csinghua Egyetemre, az ország egyik legnagyobb presztízsű intézményébe vették fel, miután a kulturális forradalom enyhült, és már nem hátráltatta a tény, hogy apja a pártban kegyvesztetté vált. Itt vegyészmérnöki tanulmányokat folytatott, majd ideológiai tanulmányokból is oklevelet szerzett, később ugyanitt jogi diplomát kapott.

Justin Trudeau

Kanada 45 éves miniszterelnöke szinte popsztárnak számít hazájában. A meglepően laza kormányfő irodalomból szerzett alapdiplomát a montréali McGill Egyetemen. Ugyanitt pedagógiai tanulmányokba is belekezdett, de azt már a Brit Columbiai Egyetemen fejezte be. Politikai karrierje előtt tanárként dolgozott.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.