Milliárdosok és politikusok iskolái: itt tanult Trump, Putyin és Merkel

Hol tanultak a világ legnagyobb hatalmú országainak vezetői? Minden vezető politikus jogász vagy közgazdász, ahogy Magyarországon?

Eduline

Angela Merkel

Németország kancellárja a Lipcsei Egyetemen végzett fizika szakon, majd több mint egy évtizedig, 1990-ig maradt a tudományos pályán. Közben 1986-ban befejezte doktori disszertációját, így a természettudományok doktora lett.

Vlagyimir Putyin

Az orosz elnök szülővárosában, a Leningrádi Állami Egyetemen tanult nemzetközi jogot. Már az egyetemi évek alatt foglalkozott a közélettel, be is lépett a kommunista pártba, bár ez akkoriban nem volt meglepő döntés. A diploma megszerzés után egyből a hírszerzésnél helyezkedett el.

Donald Trump

Az USA következő elnöke a University of Pennysylvania Wharton School nevű intézetében szerzett közgazdász diplomát. A tanulmányai során ingatlanokra szakosodott, ami nem csoda, mégis egy ingatlanguru fia. Később aztán maga is egyetemet alapított- igaz, az intézmény kétes hírű.Napi Trump: 25 millió dollárt fizet az elnök egyeteme hallgatóinak

Francois Hollande

A francia államfő az egyik legelitebb francia intézmény, az ENA, vagyis a közszolgálati egyetem hallgatója volt, itt is szerzett diplomát. Előtte járt a Panthéon Assasba, azaz a Sorbonne jogi karára, ahol jogi diplomát kapott.

Hszi Csin-Ping

A Kínai Népköztársaság elnökét a pekingi Csinghua Egyetemre, az ország egyik legnagyobb presztízsű intézményébe vették fel, miután a kulturális forradalom enyhült, és már nem hátráltatta a tény, hogy apja a pártban kegyvesztetté vált. Itt vegyészmérnöki tanulmányokat folytatott, majd ideológiai tanulmányokból is oklevelet szerzett, később ugyanitt jogi diplomát kapott.

Justin Trudeau

Kanada 45 éves miniszterelnöke szinte popsztárnak számít hazájában. A meglepően laza kormányfő irodalomból szerzett alapdiplomát a montréali McGill Egyetemen. Ugyanitt pedagógiai tanulmányokba is belekezdett, de azt már a Brit Columbiai Egyetemen fejezte be. Politikai karrierje előtt tanárként dolgozott.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás

Kollégiumi férőhelyekről, ösztöndíjakról és az egyetemisták megélhetéséről egyeztetett Lannert Judit a hallgatói szervezetekkel

Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.

Felsőoktatás

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2027–2028: megvan, hogyan számolják majd a pontokat

Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.

Díjazták azokat a diákokat, akik 4,8-as átlaguk mellett a sportban is kiemelkedően teljesítettek

Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.