Hol tanultak a világ legnagyobb hatalmú országainak vezetői? Minden vezető politikus jogász vagy közgazdász, ahogy Magyarországon?
Angela Merkel
Németország kancellárja a Lipcsei Egyetemen végzett fizika szakon, majd több mint egy évtizedig, 1990-ig maradt a tudományos pályán. Közben 1986-ban befejezte doktori disszertációját, így a természettudományok doktora lett.
Vlagyimir Putyin
Az orosz elnök szülővárosában, a Leningrádi Állami Egyetemen tanult nemzetközi jogot. Már az egyetemi évek alatt foglalkozott a közélettel, be is lépett a kommunista pártba, bár ez akkoriban nem volt meglepő döntés. A diploma megszerzés után egyből a hírszerzésnél helyezkedett el.
Donald Trump
Az USA következő elnöke a University of Pennysylvania Wharton School nevű intézetében szerzett közgazdász diplomát. A tanulmányai során ingatlanokra szakosodott, ami nem csoda, mégis egy ingatlanguru fia. Később aztán maga is egyetemet alapított- igaz, az intézmény kétes hírű.
Francois Hollande
A francia államfő az egyik legelitebb francia intézmény, az ENA, vagyis a közszolgálati egyetem hallgatója volt, itt is szerzett diplomát. Előtte járt a Panthéon Assasba, azaz a Sorbonne jogi karára, ahol jogi diplomát kapott.
Hszi Csin-Ping
A Kínai Népköztársaság elnökét a pekingi Csinghua Egyetemre, az ország egyik legnagyobb presztízsű intézményébe vették fel, miután a kulturális forradalom enyhült, és már nem hátráltatta a tény, hogy apja a pártban kegyvesztetté vált. Itt vegyészmérnöki tanulmányokat folytatott, majd ideológiai tanulmányokból is oklevelet szerzett, később ugyanitt jogi diplomát kapott.
Justin Trudeau
Kanada 45 éves miniszterelnöke szinte popsztárnak számít hazájában. A meglepően laza kormányfő irodalomból szerzett alapdiplomát a montréali McGill Egyetemen. Ugyanitt pedagógiai tanulmányokba is belekezdett, de azt már a Brit Columbiai Egyetemen fejezte be. Politikai karrierje előtt tanárként dolgozott.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
