Így kaphattok akár 125 ezer forintos ösztöndíjat - itt vannak a részletek

Megjelent a hátrányos helyzetű, kiemelten a roma hallgatók felsőoktatási esélyegyenlőségének javítását, felsőfokú végzettséghez jutásának támogatását szolgáló Út a diplomához program idei pályázata, amelynek kerete 210 millió forint - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Fonyódon.

  • MTI
Shutterstock

Langerné Victor Katalin a Roma Szakkollégiumok Országos Találkozóján beszélt arról: az ösztöndíj mellett szakkollégiumi ellátásban is részesülő roma diákok támogatása is azt a célt szolgálja, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok minél nagyobb számban jussanak diplomához.

Hangsúlyozta, a romák között nagyon alacsony a diplomások száma, miközben szükségük van a roma közösségeknek is az értelmiségiekre. A hátrányos helyzetű roma és nem roma fiatalok számára indult három évvel ezelőtt az Út a diplomához nevű program, amelynek lehetőségeivel tavaly már 816-an éltek. Az idei pályázatról a részleteket itt találjátok.

A magyar nemzeti felzárkózási stratégia korábbi helyzetelemzése szerint a roma fiatalok 0,2 százaléka jutott diplomához, egy tavalyi felmérés azt mutatta, hogy az arány már 3 százalékra emelkedett, de ez még mindig jóval elmarad a 15 százalékos országos átlagtól. A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően egyre több hátrányos helyzetű roma fiatal jut be főiskolára, egyetemre.

A helyettes államtitkár kitért arra: az Út a diplomához program egyre sikeresebb, folyamatosan nő a jelentkezők száma, ezért nőtt a felhasználható keret összege is, amely az első évben 150 millió forint volt, tavaly 200 millióra, az idén pedig 210 millió forintra emelkedett.

Ez a pályázat a legmagasabb szintje az Útravaló ösztöndíjrendszernek, amelyben már az általános iskolától kezdve támogatást kaphatnak azok, akik szegénysorban élnek, de szorgalmasak és szeretnének többre jutni - fogalmazott Langerné Victor Katalin.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.