Megvan, ki vezeti az ELTE Természettudományi Karát a következő hónapokban

Sziklai Péter egyetemi tanár vezeti az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karát az új dékán kinevezéséig.

  • Eduline
Fazekas

A 444 kedden írta meg, hogy lemondott dékáni posztjáról Surján Péter, aki eddig az Eötvös Loránd Tudományegyetem anyagi problémákkal küzdő Természettudományi Karát vezette.

Pénzhiány az ELTE TTK-n: lemondott a dékán

Lemondott dékáni posztjáról Surján Péter, aki eddig az Eötvös Loránd Tudományegyetem anyagi problémákkal küzdő Természettudományi Karát vezette - írja a 444. A 444 felidézi, hogy Scheuer Gyula kancellár október 18-án az „egyes karok költségvetési hiányára" és a 2019. évi költségvetés várható alakulására tekintettel megszorításokat írt elő a Természettudományi Karnál, a Bölcsészettudományi Karnál, a Társadalomtudományi Karnál és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központnál.

„A dékáni teendők ellátásával a nyilvános pályázat alapján kinevezhető dékán megválasztásáig az ELTE rektora 2018. november 6-tól Sziklai Péter egyetemi tanárt, a Természettudományi Kar Matematikai Intézet Számítógéptudományi Tanszékének vezetőjét bízta meg. A Természettudományi Kar Kari Tanácsa elindította a kar pályázat útján kinevezhető vezetőjének megválasztására irányuló eljárást” – írja csütörtöki közleményében az egyetem.

Információs sztrájkot tartanak az ELTE társadalomtudományi karán

„Figyelemfelhívó szolidaritási és információs sztrájk napot" szerveznek az ELTE Társadalomtudományi Kar oktatói és hallgatói november 14-én, így tiltakoznak „a felsőoktatás autonómiáját és az akadémiai tanszabadságot érintő sorozatos beavatkozások, gazdasági átalakítások", valamint a társadalmi nemek szak megszüntetése ellen.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.