"Lehet, hogy a Duna elválaszt minket, de a miniszter nem fog!" - tüntettek a diákok

1000-1500 hallgató és tanár tiltakozott a Budapesti Corvinus Egyetem budai campusának átalakítása miatt, az ország számos részéről érkeztek tüntetők. Az államtitkári tervezet szerint a három kart a Szent István Egyetemhez csatolnák.

  • Eduline
Facebook

Kedden is folytatódott a tüntetéshullám, melyet az váltott ki, hogy az államtitkári tervezet szerint átalakítják a felsőoktatási intézményeket, így a Budapesti Corvinus Egyetem három budai karja, a kertészeti, a tájépítészeti és az élelmiszer-tudományi kar a gödöllői Szent István Egyetemhez kerülne.

Update: szerdán reggel megbeszélést tartott Balog Zoltán a Corvinus budai campusának dékánjaival és Rostoványi Zsolt rektor úrral, és a tárgyaláson elhangzott, hogy már megszületett a döntés, még csak a szenátus véleményét se várta meg a miniszter. Erről bővebben itt olvashattok.

Hétfőn már flashmobbal és tüntetéssel tiltakoztak a döntés ellen, ezt pedig kedden is folytatták. Délután 6 órakor indultak a tüntetők a Villányi úti campusról és a minisztériumhoz tartottak. Az Eduline tudósítója szerint mintegy 800-1000-en vonultak a Fővám tér felé, folyamatosan skandálták a "Nem adjuk a budai campust" és a "Semmit rólunk, nélkülünk" jelszavakat.

"Hogyan lehetne hinni Palkovicsnak?"

A Fővám téren először Gulyás Balázs szólalt fel, aki elmondta, az államtitkár garanciát vállalt arra, hogy nem adják el a budai campust. Azonban emlékeztetett rá, hogy Palkovics László 30 hónap alatt már a 3. államtitkár, és már Hoffmann Rózsa sem emlékszik arra, hogy egyet értett az oktatás centralizálásával, így hogyan lehetne most hinni Palkovicsnak? Kifogásolta azt is, hogy azt mondták, nem adható el a terület, pedig a Szent István Egyetem már 13 éve is az eladásért lobbizott. Gulyás úgy látja, a tervezet az egyetemi autonómia sárba tiprása, mert már nyáron meghozták a döntést. Felszólította a szenátust, hogy "ne hozzanak olyan döntést, amit később szégyellni kellene".

Egy pesti campusos hallgató, Kalangya Szabolcs is felszólalt, aki azt üzente: "lehet, hogy a Duna elválaszt minket, de a miniszter nem fog!". Szerinte a Budapesti Corvinus Egyetem hat egyformán fontos karból áll, mindegyik értéket, tudást, minőséget ad. Mint mondta, bár nem akarnak több külföldre kivándorló diákot, ez a folyamat mindaddig megállíthatatlan, amíg a magyar felsőoktatás kaotikus, instabil és forráshiányos.

A budai campus egyik tanára azt mondta, már 25 éve tanít, de eddig nem volt egy év sem, hogy nyugodtan tudott volna dolgozni. A mostani döntésről azt mondta, a barátság más, mint két szegény ember kényszerházassága, mert az nem lesz harmonikus, csak feszültség és veszekedés lesz belőle. A másik hasonlat, amit használt az volt, hogy ez olyan, mint egy válás, amiből csak az egyik fél profitál. A felsőoktatásról szóló döntéseket nem pillanatnyi érdekek, hanem józan ész, tudás kellene, hogy meghatározzák.

Ott kapjanak diplomát, ahol elkezdték a tanulást

A tüntetés az Emmi előtt már 1500 fősre dagadt. A minisztérium előtt először Mészáros Tamás, a Corvinus egykori rektora beszélt, aki elmondta, az volt az egyik álma, hogy nagy, erős és szabad egyetem jöjjön létre, a másik pedig egy hagyományokon nyugvó, de megújulni képes felsőoktatás, ahol nem szakegyetemeket, hanem a szó igazi értelmében vett universitasokat hoznak létre, és ahol a diákok ott kapnak diplomát, ahol elkezdték a tanulmányaikat. "Tisztelt államtitkár úr, tudnia kell, hogy egy nyugodt körülmények között működő intézmény sokkal többet ér, mint egy 5-10 százalékkal olcsóbb, de feszültségekkel teli" - fogalmazott.

Debrecenből is jöttek

Krémer Balázs, a Debreceni Egyetem docense felszólalásában elmondta, azért vannak itt, mert a Corvinusért tüntetők mellett van a helyük, mert igazuk van abban, hogy változás kell - ugyanakkor meg kell mondani a célokat. Nem szabad engedni, hogy a fejük felett döntsenek a jövőjükről. És azért is itt vannak, mert más egyetemeken is elég volt az abszurditásokból. Beszédében utalt arra, hogy Mocsai Lajost a Debreceni Egyetem díszdoktorává avatták ki, pedig tudományos munkássága ezt nem engedte volna meg. A docens örömét fejezte ki, hogy a hallgatóknak van merüsz kiállni azokért a dolgokért is, amit a tanárok elsumákolnak.

Deák Dániel, a Corvinus tanára, az Oktatói Hálózat tagja beszédében azt hangssúlyozta, nem fogadják el azt az igazságtalanságot, ami az intézménnyel és az ott tanulókka, dolgozókkal történik. Szerinte nem szabad feladni azt a követelést, amit 2012-2013 fordulóján meghoztak. El kell érni, hogy önálló, szabad döntései lehessen az egyetemeknek, hogy a tanárok, diákok, az intézmények és a fenntartó mind partnerek legyenek. Elmondása szerint egyelőre semmit sem tudnak a jövőről, így arról sem, a hallgatókat hogyan érinti ez a döntés, vagy lesz-e tanári elbocsátás. Azt is hangsúlyozta, hogy nem illedelmes módon hozták meg ezt a döntést. Szerinte az államtitkárság már nyáron meghozta a döntést  és minden egyeztetés a szenátusokkal és az intézmények vezetőségével csak merő álca és színjáték.

Az államtitkárság ma délután kiadott egy közleményt, amelyben azt írták, a budai karok dékánjai személyes érdekeik miatt félretájékoztatják a hallgatókat. Emellett azt is kifogásolták, hogy a HÖK támogatta az átalakítás tervezetét, most mégis szöges ellentétben állnak az akkori nyilatkozataikkal. A részleteket itt olvashatjátok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.