"Lehet, hogy a Duna elválaszt minket, de a miniszter nem fog!" - tüntettek a diákok

1000-1500 hallgató és tanár tiltakozott a Budapesti Corvinus Egyetem budai campusának átalakítása miatt, az ország számos részéről érkeztek tüntetők. Az államtitkári tervezet szerint a három kart a Szent István Egyetemhez csatolnák.

  • Eduline
Facebook

Kedden is folytatódott a tüntetéshullám, melyet az váltott ki, hogy az államtitkári tervezet szerint átalakítják a felsőoktatási intézményeket, így a Budapesti Corvinus Egyetem három budai karja, a kertészeti, a tájépítészeti és az élelmiszer-tudományi kar a gödöllői Szent István Egyetemhez kerülne.

Update: szerdán reggel megbeszélést tartott Balog Zoltán a Corvinus budai campusának dékánjaival és Rostoványi Zsolt rektor úrral, és a tárgyaláson elhangzott, hogy már megszületett a döntés, még csak a szenátus véleményét se várta meg a miniszter. Erről bővebben itt olvashattok.

Hétfőn már flashmobbal és tüntetéssel tiltakoztak a döntés ellen, ezt pedig kedden is folytatták. Délután 6 órakor indultak a tüntetők a Villányi úti campusról és a minisztériumhoz tartottak. Az Eduline tudósítója szerint mintegy 800-1000-en vonultak a Fővám tér felé, folyamatosan skandálták a "Nem adjuk a budai campust" és a "Semmit rólunk, nélkülünk" jelszavakat.

"Hogyan lehetne hinni Palkovicsnak?"

A Fővám téren először Gulyás Balázs szólalt fel, aki elmondta, az államtitkár garanciát vállalt arra, hogy nem adják el a budai campust. Azonban emlékeztetett rá, hogy Palkovics László 30 hónap alatt már a 3. államtitkár, és már Hoffmann Rózsa sem emlékszik arra, hogy egyet értett az oktatás centralizálásával, így hogyan lehetne most hinni Palkovicsnak? Kifogásolta azt is, hogy azt mondták, nem adható el a terület, pedig a Szent István Egyetem már 13 éve is az eladásért lobbizott. Gulyás úgy látja, a tervezet az egyetemi autonómia sárba tiprása, mert már nyáron meghozták a döntést. Felszólította a szenátust, hogy "ne hozzanak olyan döntést, amit később szégyellni kellene".

Egy pesti campusos hallgató, Kalangya Szabolcs is felszólalt, aki azt üzente: "lehet, hogy a Duna elválaszt minket, de a miniszter nem fog!". Szerinte a Budapesti Corvinus Egyetem hat egyformán fontos karból áll, mindegyik értéket, tudást, minőséget ad. Mint mondta, bár nem akarnak több külföldre kivándorló diákot, ez a folyamat mindaddig megállíthatatlan, amíg a magyar felsőoktatás kaotikus, instabil és forráshiányos.

A budai campus egyik tanára azt mondta, már 25 éve tanít, de eddig nem volt egy év sem, hogy nyugodtan tudott volna dolgozni. A mostani döntésről azt mondta, a barátság más, mint két szegény ember kényszerházassága, mert az nem lesz harmonikus, csak feszültség és veszekedés lesz belőle. A másik hasonlat, amit használt az volt, hogy ez olyan, mint egy válás, amiből csak az egyik fél profitál. A felsőoktatásról szóló döntéseket nem pillanatnyi érdekek, hanem józan ész, tudás kellene, hogy meghatározzák.

Ott kapjanak diplomát, ahol elkezdték a tanulást

A tüntetés az Emmi előtt már 1500 fősre dagadt. A minisztérium előtt először Mészáros Tamás, a Corvinus egykori rektora beszélt, aki elmondta, az volt az egyik álma, hogy nagy, erős és szabad egyetem jöjjön létre, a másik pedig egy hagyományokon nyugvó, de megújulni képes felsőoktatás, ahol nem szakegyetemeket, hanem a szó igazi értelmében vett universitasokat hoznak létre, és ahol a diákok ott kapnak diplomát, ahol elkezdték a tanulmányaikat. "Tisztelt államtitkár úr, tudnia kell, hogy egy nyugodt körülmények között működő intézmény sokkal többet ér, mint egy 5-10 százalékkal olcsóbb, de feszültségekkel teli" - fogalmazott.

Debrecenből is jöttek

Krémer Balázs, a Debreceni Egyetem docense felszólalásában elmondta, azért vannak itt, mert a Corvinusért tüntetők mellett van a helyük, mert igazuk van abban, hogy változás kell - ugyanakkor meg kell mondani a célokat. Nem szabad engedni, hogy a fejük felett döntsenek a jövőjükről. És azért is itt vannak, mert más egyetemeken is elég volt az abszurditásokból. Beszédében utalt arra, hogy Mocsai Lajost a Debreceni Egyetem díszdoktorává avatták ki, pedig tudományos munkássága ezt nem engedte volna meg. A docens örömét fejezte ki, hogy a hallgatóknak van merüsz kiállni azokért a dolgokért is, amit a tanárok elsumákolnak.

Deák Dániel, a Corvinus tanára, az Oktatói Hálózat tagja beszédében azt hangssúlyozta, nem fogadják el azt az igazságtalanságot, ami az intézménnyel és az ott tanulókka, dolgozókkal történik. Szerinte nem szabad feladni azt a követelést, amit 2012-2013 fordulóján meghoztak. El kell érni, hogy önálló, szabad döntései lehessen az egyetemeknek, hogy a tanárok, diákok, az intézmények és a fenntartó mind partnerek legyenek. Elmondása szerint egyelőre semmit sem tudnak a jövőről, így arról sem, a hallgatókat hogyan érinti ez a döntés, vagy lesz-e tanári elbocsátás. Azt is hangsúlyozta, hogy nem illedelmes módon hozták meg ezt a döntést. Szerinte az államtitkárság már nyáron meghozta a döntést  és minden egyeztetés a szenátusokkal és az intézmények vezetőségével csak merő álca és színjáték.

Az államtitkárság ma délután kiadott egy közleményt, amelyben azt írták, a budai karok dékánjai személyes érdekeik miatt félretájékoztatják a hallgatókat. Emellett azt is kifogásolták, hogy a HÖK támogatta az átalakítás tervezetét, most mégis szöges ellentétben állnak az akkori nyilatkozataikkal. A részleteket itt olvashatjátok.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.