Mikor pihenhettek még 2026-ban? Itt van az összes hosszú hétvége és tanítási szünet
Még három hosszabb pihenő vár rátok idén: mutatjuk a dátumokat.
pixabay
A szülők 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy gyermekük továbbtanulását megtakarításaikból akarják fedezni, a megkérdezettek 28 százaléka úgy vélte, hogy jövőbeli fizetésük mellett nem lesz szükség más forrásra gyerekük egyetemi vagy főiskolai tanulmányainak finanszírozásához - derül ki az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által az NN Biztosító megbízásából 500 ember bevonásával készült reprezentatív felmérésből.
Az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint családok tízezrei kezdhetik meg a felkészülést az új tanévre, miután július 25-én hivatalosan kihirdetik a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Az egyetemi, főiskolai tanulmányok megkezdése ugyanakkor jelentős költségekkel is jár, példaként az albérleti, a kollégiumi díjakat, az önköltséges képzésnél a tandíjat és a tankönyvek árát említették.
A februárban készült felmérésből kiderült, hogy a 25-60 éves kor közötti 3-14 éves gyermeket nevelő szülők 61 százaléka többek között fizetésükből akarják támogatni gyerekük továbbtanulását. Ugyanakkor közölték, a szülők ötöde úgy vélekedett, gyermekük a tanulmányai mellett is dolgozni fog, 24 százalékuk pedig arra számít, hogy a gyermekük ösztöndíja elég lesz tanulmányainak a finanszírozására. Diákhitel felvételét a válaszadóknak csupán 13 százaléka tervezi - írták.
Mennyiből él a magyar egyetemista?
A felsőoktatásban tanulók fele a családtól kapja bevételének nagyobb részét, körülbelül harmaduk döntően saját keresetére támaszkodik - olvasható a Világgazdaság című napilap csütörtöki számában. A lap az Oktatási Hivatal Felsőoktatási elemzési jelentése alapján azt írta, hogy a szüleikkel élő diákoknak 85 ezer, a kollégiumban élőknek pedig 73 ezer forint kiadásuk van havonta.
