A 25-60 éves kor közötti 3-14 éves gyermeket nevelő szülők 61 százaléka többek között fizetésükből akarják támogatni gyerekük továbbtanulását - derült ki az NN Biztosító felméréséből.
A szülők 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy gyermekük továbbtanulását megtakarításaikból akarják fedezni, a megkérdezettek 28 százaléka úgy vélte, hogy jövőbeli fizetésük mellett nem lesz szükség más forrásra gyerekük egyetemi vagy főiskolai tanulmányainak finanszírozásához - derül ki az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által az NN Biztosító megbízásából 500 ember bevonásával készült reprezentatív felmérésből.
Az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint családok tízezrei kezdhetik meg a felkészülést az új tanévre, miután július 25-én hivatalosan kihirdetik a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Az egyetemi, főiskolai tanulmányok megkezdése ugyanakkor jelentős költségekkel is jár, példaként az albérleti, a kollégiumi díjakat, az önköltséges képzésnél a tandíjat és a tankönyvek árát említették.
A februárban készült felmérésből kiderült, hogy a 25-60 éves kor közötti 3-14 éves gyermeket nevelő szülők 61 százaléka többek között fizetésükből akarják támogatni gyerekük továbbtanulását. Ugyanakkor közölték, a szülők ötöde úgy vélekedett, gyermekük a tanulmányai mellett is dolgozni fog, 24 százalékuk pedig arra számít, hogy a gyermekük ösztöndíja elég lesz tanulmányainak a finanszírozására. Diákhitel felvételét a válaszadóknak csupán 13 százaléka tervezi - írták.
Mennyiből él a magyar egyetemista?
A felsőoktatásban tanulók fele a családtól kapja bevételének nagyobb részét, körülbelül harmaduk döntően saját keresetére támaszkodik - olvasható a Világgazdaság című napilap csütörtöki számában. A lap az Oktatási Hivatal Felsőoktatási elemzési jelentése alapján azt írta, hogy a szüleikkel élő diákoknak 85 ezer, a kollégiumban élőknek pedig 73 ezer forint kiadásuk van havonta.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
