A 25-60 éves kor közötti 3-14 éves gyermeket nevelő szülők 61 százaléka többek között fizetésükből akarják támogatni gyerekük továbbtanulását - derült ki az NN Biztosító felméréséből.
A szülők 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy gyermekük továbbtanulását megtakarításaikból akarják fedezni, a megkérdezettek 28 százaléka úgy vélte, hogy jövőbeli fizetésük mellett nem lesz szükség más forrásra gyerekük egyetemi vagy főiskolai tanulmányainak finanszírozásához - derül ki az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által az NN Biztosító megbízásából 500 ember bevonásával készült reprezentatív felmérésből.
Az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint családok tízezrei kezdhetik meg a felkészülést az új tanévre, miután július 25-én hivatalosan kihirdetik a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Az egyetemi, főiskolai tanulmányok megkezdése ugyanakkor jelentős költségekkel is jár, példaként az albérleti, a kollégiumi díjakat, az önköltséges képzésnél a tandíjat és a tankönyvek árát említették.
A februárban készült felmérésből kiderült, hogy a 25-60 éves kor közötti 3-14 éves gyermeket nevelő szülők 61 százaléka többek között fizetésükből akarják támogatni gyerekük továbbtanulását. Ugyanakkor közölték, a szülők ötöde úgy vélekedett, gyermekük a tanulmányai mellett is dolgozni fog, 24 százalékuk pedig arra számít, hogy a gyermekük ösztöndíja elég lesz tanulmányainak a finanszírozására. Diákhitel felvételét a válaszadóknak csupán 13 százaléka tervezi - írták.
Mennyiből él a magyar egyetemista?
A felsőoktatásban tanulók fele a családtól kapja bevételének nagyobb részét, körülbelül harmaduk döntően saját keresetére támaszkodik - olvasható a Világgazdaság című napilap csütörtöki számában. A lap az Oktatási Hivatal Felsőoktatási elemzési jelentése alapján azt írta, hogy a szüleikkel élő diákoknak 85 ezer, a kollégiumban élőknek pedig 73 ezer forint kiadásuk van havonta.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
