Rossz hír az egyetemistáknak: hiába lesz jó átlaguk, nem kaphatnak ösztöndíjat

Kinek jár tanulmányi ösztöndíj? Főleg az elsőéves egyetemistáknak fontos tudnia erről, hogy véletlenül se ringassák magukat hiú ábrándokba.

  • Eduline
pixabay

Tanulmányi ösztöndíj csak az államilag támogatott, teljes idejű képzésben részt vevő, jól teljesítő hallgatóknak járhat - és csak akkor, ha már legalább egy félévet lezártak. A hallgatók tanulmányi eredményét intézményenként (sőt karonként) különböző szempontrendszer alapján rangsorolják, ez alapján dől el, ki kap ösztöndíjat és mekkora összeget.

Tehát akit önköltséges képzésre vesznek fel szeptembertől, sajnos nem számíthat tanulmányi ösztöndíjra a kiemelkedő eredménye miatt. De attól persze még megéri jól tanulni (akiknek ez is motiváció), hiszen vannak más ösztöndíjak, amelyekre önköltséges hallgatóként is lehet pályázni, sőt a felsőoktatási intézmények saját ösztöndíjait és a céges ösztöndíjakat is érdemes megnézni.

Mint például a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj, a Bursa Hungarica, a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj és egyéb ösztöndíjak. További infókat ezekről a következő cikkben találtok.

Itt a lista: ilyen ösztöndíjakat kaphatnak az önköltséges képzésen tanulók

Ezeket a támogatásokat pályázhatod meg, még akkor is önköltséges képzésben tanulsz. Összeszedtük, hogy honnan juthatnak támogatáshoz azok, akiknek képzését nem az állam fizeni. Ezekkel a támogatásokkal könnyíthettek a súlyos összegeken. Bursa Hungarica Ezt a támogatást az alap- és mesterszakos hallgatók mellett az osztatlan képzésben, illetve felsőoktatási szakképzésben tanulók is megpályázhatják.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.