Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Mert lassan, de biztosan közeleg a vizsgaidőszak, minden egyetemista legsötétebb négy, öt, hat hete.
Ami szeptemberben olyan messzinek tűnt, az most már nagyon közel van... ez az egyszerű tény pedig gyomorgyörcsöt okoz, ahányszor csak eszetekbe jut.
Ráébredtek, hogy idén sem sikerült betartani a szeptemberi fogadalmat. Hiába döntöttétek el, nem kezdtétek el a beadandók megírását időben (elkerülve ezzel az éjszakázást és a pánikot), úgyhogy megint érdekes helyzet áll elő: egy éjszaka alatt két házi dolgozatot kellene megírnotok. (Előre szólunk: valahogy - nem tudjuk, hogy - mégis sikerülni fog)

Még több hét van a rémisztő grammatika/anatómia/római jog/latinvizsgáig, de "idén nem hagyom az utolsó pillanatra a szakirodalom beszerzését" felkiáltással elindultok a könyvtárba... ahol aztán egyetlen példányt sem találtok a rettegett (és a jelek szerint rengeteg egyetemistát érintő) tantárgy fő szakirodalmából. Jövőre korábban kell kapcsolni: a könyvtárakból már október végén elkapkodják a "legnépszerűbb" tankönyveket.
A tantárgyfelvétel igen rémisztő élménye után ismét rá kell vennetek magatokat arra, hogy belépjetek a Neptunba/ETR-be. Jön a vizsgajelentkezés.

Ráébredtek, hogy minden tanévben (de tényleg, minden tanévben) van legalább egy olyan prof, aki a lehető legrosszabb időpontra teszi a vizsgát, és ezt már jó előre be is jelenti. Vizsga január 2-án, reggel 8-kor? December 27-én este 6-kor? Jöhet!
És igen, valamikor a szorgalmi időszak vége felé kezdtek ellenállhatatlan vágyat érezni arra, hogy kitakarítsátok a koliszobát, kidobjátok a rég nem használt ruhákat, felássátok a kertet, segítsetek a portásnak folyosót festeni... tulajdonképpen bármilyen feladatot elvállaltok, csak tanulni ne kelljen.
Egyre kevesebb ismerőssel találkoztok a szokásos hétfő/kedd/szerda/csütörtök esti egyetemi bulin. Nem baj, majd a vizsgatemető bulin bepótoljátok, ami kimaradt.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.