Ami szeptemberben olyan messzinek tűnt, az most már nagyon közel van... ez az egyszerű tény pedig gyomorgyörcsöt okoz, ahányszor csak eszetekbe jut.
Ráébredtek, hogy idén sem sikerült betartani a szeptemberi fogadalmat. Hiába döntöttétek el, nem kezdtétek el a beadandók megírását időben (elkerülve ezzel az éjszakázást és a pánikot), úgyhogy megint érdekes helyzet áll elő: egy éjszaka alatt két házi dolgozatot kellene megírnotok. (Előre szólunk: valahogy - nem tudjuk, hogy - mégis sikerülni fog)
Még több hét van a rémisztő grammatika/anatómia/római jog/latinvizsgáig, de "idén nem hagyom az utolsó pillanatra a szakirodalom beszerzését" felkiáltással elindultok a könyvtárba... ahol aztán egyetlen példányt sem találtok a rettegett (és a jelek szerint rengeteg egyetemistát érintő) tantárgy fő szakirodalmából. Jövőre korábban kell kapcsolni: a könyvtárakból már október végén elkapkodják a "legnépszerűbb" tankönyveket.
A tantárgyfelvétel igen rémisztő élménye után ismét rá kell vennetek magatokat arra, hogy belépjetek a Neptunba/ETR-be. Jön a vizsgajelentkezés.
Ráébredtek, hogy minden tanévben (de tényleg, minden tanévben) van legalább egy olyan prof, aki a lehető legrosszabb időpontra teszi a vizsgát, és ezt már jó előre be is jelenti. Vizsga január 2-án, reggel 8-kor? December 27-én este 6-kor? Jöhet!
És igen, valamikor a szorgalmi időszak vége felé kezdtek ellenállhatatlan vágyat érezni arra, hogy kitakarítsátok a koliszobát, kidobjátok a rég nem használt ruhákat, felássátok a kertet, segítsetek a portásnak folyosót festeni... tulajdonképpen bármilyen feladatot elvállaltok, csak tanulni ne kelljen.
Egyre kevesebb ismerőssel találkoztok a szokásos hétfő/kedd/szerda/csütörtök esti egyetemi bulin. Nem baj, majd a vizsgatemető bulin bepótoljátok, ami kimaradt.
Tíz dolog, amit csak azok értenek, akik (voltak) kollégisták
