Mit jelent a szakváltás, és milyen következményei vannak, ha állami ösztöndíjas képzésben tanultok? Mikor kell visszafizetni a képzés költségét, és mi számít ebbe bele? Íme, a legfontosabb tudnivalók.
Hogyan működik a szakváltás?
A szakváltás kétféle módon történhet: átvétellel vagy felvételi eljárás útján.
Mik az átvétel szabályai?
Az átvétel történhet intézményen belül - szak, munkarend vagy a képzés nyelve közötti váltással - , illetve intézmények között. Mindkét esetben feltétel, hogy a két szak ugyanahhoz a képzési területhez tartozzon, tehát egy műszaki képzésről csak egy másik műszaki képzésre mehettek át. Az is feltétel, hogy az átvételig a jogviszonyotok folyamatos legyen.
Az átvétel nem automatikus, a fogadó intézménynek engedélyeznie kell. Ha van megüresedett hely, állami ösztöndíjas képzésre is bekerülhettek.
Alapszabályként az átvétel csak azonos képzési szinten történhet, de osztatlan képzésről válthattok alapképzésre, illetve osztatlan vagy alapszakról felsőoktatási szakképzésre. Ha osztatlan tanárszakra jártok, egyszer van lehetőségetek megváltoztatni a szakpár egyik tanárszakját, a második félév végéig.
Hogyan lehet szakot váltani felvételi eljárással?
A második, felvételi eljárás útján való szakváltás szabályai először a 2015. szeptember 1-jén elkezdett képzésekre vonatkoznak. A lényeg az, hogy ha félbehagyjátok az egyetemet, főiskolát, de egy éven belül a felvételin bekerültök egy újabb szakra, az is szakváltásnak számít. Nincs semmilyen kikötés azzal kapcsolatban, hogy milyen szakra válthattok, a lényeg, hogy legfeljebb egy éven belül újra beiratkozzatok.
Mi történik, ha állami ösztöndíjasként tanulok?
Az állami ösztöndíjas képzés esetében a szakváltáskor két szempontot kell figyelembe venni: az egyik az a kötelezettség, amelyet a hallgatói nyilatkozat aláírásakor vállaltok. Ez alapján a képzési idő másfélszeresén belül - egy alapképzés esetén például maximum kilenc félév alatt - meg kell szereznetek a diplomát. Ha ez nem sikerül, vissza kell fizetnetek a képzés költségének felét.
Ha felvételi eljárás útján váltotok szakot, újrakezdődik a számolás, és ismét a képzési idő másfélszerese áll majd rendelkezésetekre, hogy megszerezzétek a diplomát. Azonban ha ez nem sikerül, nem csak az újabb, hanem az első képzésen igénybe vett állami félévek költségének felét is vissza kell fizetnetek.
Ha átvétellel kerültök új szakra, nem indul újra a számolás, így például ha már két szemesztert tanultatok egy alapszakon, és egy másikra váltotok, már nem a képzési idő másfélszerese, vagyis kilenc félév áll a rendelkezésetekre, hanem csak hét.
A korábbi képzés beleszámít a hallgatói nyilatkozatban vállalt másik kötelezettségbe is - a felvételi, iletve az átvétel útján történő szakváltás esetében is -, amely alapján a diplomázást követi húsz évben legalább az állami ösztöndíjas tanulmányaitoknak megfelelő ideig hazai munkaviszonyban kell dolgoznotok. A hallgatói nyilatkozatról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Mi a másik szempont?
Az állami ösztöndíjas képzés alapszabálya, hogy egy szakon a képzési időn felül még maximum két szemeszterig tanulhattok támogatott formában. A felvételi eljárás útján történő szakváltás esetében ennek a számolása is újrakezdődik: ha korábban egy évet már állami ösztöndíjasként végeztetek alapszakon, és bekerültök egy új képzésre, ismét nyolc szemeszteretek van, amelyet ingyen teljesíthettek - feltéve, hogy van még elég állami ösztöndíjas félévetek. Az állami ösztöndíjról itt találjátok a részleteket.
Ha átvétellel kezdtek új szakot, nem indul újra a számolás.
És ha másodszorra önköltséges képzésre iratkozom be?
A diplomázás utáni húsz évben akkor is le kell dolgoznotok az állami ösztöndíjas féléveket.
Mi történik, ha meggondolom magam, és mégse kezdek új képzést?
Ha állami ösztöndíjas képzésben tanultok, és felsőoktatási szakképzés, alap- vagy mesterképzés esetén egy aktív félév után, osztatlan képzés esetén pedig két félév után hagyjátok ott az egyetemet, semmit sem kell fizetnetek. Ez akkor is igaz, ha az aktív(ak) után még volt passzív félévetek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
