Hiánypótló képzést is megszüntet a kormány

Több műszaki képzést állítólag azért állítanak le, mert nem adnak kellően specifikus tudást.

  • Eduline
Shutterstock

Megszűnik a hazai ipari termék- és formatervező mérnöki alapszak (BA) – tájékoztatta az MNO-t több, ezen a területen dolgozó tanár mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gépészmérnöki Karának dékánja is, a megszüntetést az új felsőoktatási szakjegyzék tervezete is tartalmazza. Azt, hogy ezen kívül még milyen szakok szűnnek meg és hogyan alakítják át a felsőoktatást, itt olvashatjátok.

Az ipari termék- és formatervező mérnökök munkájára egy-egy termék piacképességének érdekében van nagy szükség, nekik kell gondoskodniuk az adott termékről ergonómiai, esztétikai, gyártástechnológiai és a műszaki funkció szempontjából is – közölte Horák Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakfelelős tanszékvezetője. Szerinte hiánypótló képzésről van szó, az itt megszerzett tudás az utóbbi évek változásainak köszönhetően ma már elengedhetetlen egy adott áru, termék piacképessé tételében.

Alapvetően ez a mérnöki szakma tehát magas hozzáadott értéket kínál egy-egy terméknek, így ha az alapszakot tényleg megszüntetik, az ellentétes azon célkitűzéssel, miszerint Magyarország nem csupán egyszerű összeszereléssel, hanem innovációval és tudással is hozzájárulna például a jármű- és gépiparhoz.

Öt felsőoktatási intézmény érintett a kérdésben: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Nyugat-magyarországi Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem. Alapképzésen jelenleg is sok száz hallgató tanul ipari termék- és formatervező mérnöknek, tavaly és idén is – a Felvi.hu adatai szerint – országos szinten, felvételin mintegy hatszáz diák jelölte meg ezt a képzést és próbált bekerülni szeptembertől a képzésre.

Az MNO-nak nyilatkozó érintettek elmondták: noha a kormány csak a három és fél éves alapképzést szüntetné meg, vagyis a kétéves mesterszak továbbra is működne, erre csak elvétve jelentkeznek más típusú BSc-képzésről. A továbbtanuláshoz ugyanis szükség van mind az első etapban tanultakra, mind különféle készségekre, például kiemelkedő szabadkézirajz-tudásra. A BSc-szak megszüntetésével gyakorlatilag a mesterképzés bázisát tüntethetik el, így tulajdonképpen halálra ítélve az egész képzést.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.