Itt a hivatalos bejelentés: ezek a szakok szűnnének meg

Megszűnik a kommunikáció szak felsőoktatási szakképzésben és a szabad bölcsészet szakirányaként, a nemzetközi tanulmányok alapszakot is elkaszálták.

  • MTI
Shutterstock

Elvégezte a bolognai rendszer felülvizsgálatát az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatásért felelős államtitkársága, a kormány célja, hogy a szakok számának csökkentésével megteremtse a képzés, valamint a gazdasági és társadalmi elvárások közötti összhangot, javítva az oktatás, a foglalkoztatás és a gazdaság versenyképességét.

Az egy évtizedes rendszer áttekintésével és a korrekciós javaslatok megfogalmazásával az oktatás és a finanszírozás hatékonyságát kívánja erősíteni a kormányzat, választ adva a szakmai, a társadalmi és a gazdasági igényekre is - írták a közleményben.

Az előterjesztés alapján a felsőoktatási intézmények újra osztatlan formában képezhetik majd a pszichológusokat és az elméleti közgazdászokat, továbbá - a Magyar Rektori Konferencia agrártudományi szakbizottságának kérésével összhangban - létrejön az ugyancsak ötéves agrármérnöki képzés is.

Alapképzésben és mesterképzésben nem szűnik meg a kommunikáció és médiatudomány szak, ugyanakkor megszűnik a felsőoktatási szakképzésben és a szabad bölcsészet szak külön szakirányaként.

A tervezet szerint néhány képzés a jövőben más néven lesz elérhető: így például a (nem tanári) ének-zene szak a jövőben zenekultúra, a logisztikai menedzsment ellátásilánc-menedzsment néven szerepel majd.

A megszüntetésre javasolt szakok között továbbra is szerepel viszont a nemzetközi tanulmányok alapszak - amely mesterképzésben viszont megmarad - és a terminológia mesterszak.

Változás a mérnökképzésben

A javaslat szerint a mérnökképzésben is várható változás: a munkaerőpiac sokkal specifikusabb és magas szintű tudással rendelkező mérnököket igényel több területen. Ezért kivezetnek néhány olyan alapképzési szakot, amelyek nem specifikus szakmára készítenek fel, mint például a műszaki menedzser és az ipari terméktervező mérnök, azonban ezek a mesterképzésben megmaradnak.

A felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzéke a jövőben egységesen, egy rendeletben tartalmazza majd a felsőoktatásban alap- és mesterképzésben, valamint felsőoktatási szakképzésben szervezhető szakok és a szakokon szerezhető szakképzettségek jegyzékét, és egyúttal tartalmazza majd az egyes szakok Magyar Képesítési Keretrendszerben elfoglalt helyét és az Európai Képesítési Keretrendszerhez való illeszkedési szintet jelző számot is.

Kiemelték: a képzési szerkezet racionalizálása és a képzési tartalmak minőségelvű fejlesztése nemcsak gazdasági érdek, hanem társadalmi és szakmai igény is. A szakok számának csökkentése révén a demográfiai okokból folyamatosan csökkenő hallgatói létszám ellenére is javul a felsőoktatás kurzusonkénti létszámokban mérhető hatékonysága - írták. Hozzátették: az átalakítás révén a jövőben a képzési kínálat és a képzések tartalma teljes mértékben igazodik majd a társadalmi, gazdasági és regionális fejlődéshez.

Először az Eduline adott hírt arról, hogy a kormányzat szakok megszüntetését tervezi, több egyetemi forrás is erről tájékoztatta portálunkat. Azt, hogy mit mondtak az intézményvezetők, itt olvashatjátok.

Szakok megszüntetése

"A kommunikációképzés Magyarországon már meg is szűnt"

Szakok megszüntetése: ezek a képzések is a kukába kerülhetnek?

Ezeknek az egyetemeknek fájna a legjobban a kommunikáció szak megszűnése

 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.