Itt a hivatalos bejelentés: ezek a szakok szűnnének meg

Megszűnik a kommunikáció szak felsőoktatási szakképzésben és a szabad bölcsészet szakirányaként, a nemzetközi tanulmányok alapszakot is elkaszálták.

  • MTI
Shutterstock

Elvégezte a bolognai rendszer felülvizsgálatát az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatásért felelős államtitkársága, a kormány célja, hogy a szakok számának csökkentésével megteremtse a képzés, valamint a gazdasági és társadalmi elvárások közötti összhangot, javítva az oktatás, a foglalkoztatás és a gazdaság versenyképességét.

Az egy évtizedes rendszer áttekintésével és a korrekciós javaslatok megfogalmazásával az oktatás és a finanszírozás hatékonyságát kívánja erősíteni a kormányzat, választ adva a szakmai, a társadalmi és a gazdasági igényekre is - írták a közleményben.

Az előterjesztés alapján a felsőoktatási intézmények újra osztatlan formában képezhetik majd a pszichológusokat és az elméleti közgazdászokat, továbbá - a Magyar Rektori Konferencia agrártudományi szakbizottságának kérésével összhangban - létrejön az ugyancsak ötéves agrármérnöki képzés is.

Alapképzésben és mesterképzésben nem szűnik meg a kommunikáció és médiatudomány szak, ugyanakkor megszűnik a felsőoktatási szakképzésben és a szabad bölcsészet szak külön szakirányaként.

A tervezet szerint néhány képzés a jövőben más néven lesz elérhető: így például a (nem tanári) ének-zene szak a jövőben zenekultúra, a logisztikai menedzsment ellátásilánc-menedzsment néven szerepel majd.

A megszüntetésre javasolt szakok között továbbra is szerepel viszont a nemzetközi tanulmányok alapszak - amely mesterképzésben viszont megmarad - és a terminológia mesterszak.

Változás a mérnökképzésben

A javaslat szerint a mérnökképzésben is várható változás: a munkaerőpiac sokkal specifikusabb és magas szintű tudással rendelkező mérnököket igényel több területen. Ezért kivezetnek néhány olyan alapképzési szakot, amelyek nem specifikus szakmára készítenek fel, mint például a műszaki menedzser és az ipari terméktervező mérnök, azonban ezek a mesterképzésben megmaradnak.

A felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzéke a jövőben egységesen, egy rendeletben tartalmazza majd a felsőoktatásban alap- és mesterképzésben, valamint felsőoktatási szakképzésben szervezhető szakok és a szakokon szerezhető szakképzettségek jegyzékét, és egyúttal tartalmazza majd az egyes szakok Magyar Képesítési Keretrendszerben elfoglalt helyét és az Európai Képesítési Keretrendszerhez való illeszkedési szintet jelző számot is.

Kiemelték: a képzési szerkezet racionalizálása és a képzési tartalmak minőségelvű fejlesztése nemcsak gazdasági érdek, hanem társadalmi és szakmai igény is. A szakok számának csökkentése révén a demográfiai okokból folyamatosan csökkenő hallgatói létszám ellenére is javul a felsőoktatás kurzusonkénti létszámokban mérhető hatékonysága - írták. Hozzátették: az átalakítás révén a jövőben a képzési kínálat és a képzések tartalma teljes mértékben igazodik majd a társadalmi, gazdasági és regionális fejlődéshez.

Először az Eduline adott hírt arról, hogy a kormányzat szakok megszüntetését tervezi, több egyetemi forrás is erről tájékoztatta portálunkat. Azt, hogy mit mondtak az intézményvezetők, itt olvashatjátok.

Szakok megszüntetése

"A kommunikációképzés Magyarországon már meg is szűnt"

Szakok megszüntetése: ezek a képzések is a kukába kerülhetnek?

Ezeknek az egyetemeknek fájna a legjobban a kommunikáció szak megszűnése

 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.