A mesterszakok egy részének vége, ha komolyan vesszük a miniszter szavait

A mesterképzéses szakok kétötödének annyi, ha komolyan vesszük a Miniszterelnökséget vezető miniszter szavait, és a jövőben attól teszik függővé a szakok indulását, hogy mennyien jelentkeztek oda - erről ír a legfrissebb HVG hetilap.

  • Eduline
Fazék

„Ha megnézik, hogy az érintett szakra mennyien jelentkeztek, az bármely szak esetében már önmagában érv a megszüntetés mellett” – mondta a gender-vita kirobbanása után egy Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter.

Az idei évben a tanári szakokat kivéve 232 mesterszakot hirdettek meg az intézmények, a társadalmi nemek tanulmánya szakra 36-an jelentkeztek.

A 36 jelentkező nem számít kevésnek, hiszen 96 olyan mesterszak van, amelyikre ennél kevesebben pályáztak. Mongolisztika, altajisztika, szemiotika, turkológia – olyan szakok ezek, ahol soha nem tolongtak a jelentkezők, holott a magyar altajisztikát világszinten is jegyzik.

További részletek a friss HVG hetilapban.

A miniszter inkább ógörögöt és latint oktatna a genderelmélet helyett

"Sokat tudunk a magyarság régmúltjáról, hogy hol alakult, de hol vannak a tanszékek, ahol a komplex kutatások különböző tudományágai szükséges számú szakembert képeznek?" - ezt mondta Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője a felsőoktatási képzésekről. "Például az ógörög vagy a latin elengedhetetlen a történelem feldolgozásához, az ókori és középkori forrásmunkák olvasásához.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.