Itt a feketeleves: így szüntetnék meg a szakokat

Átgondolta a kormány a kommunikáció és a nemzetközi tanulmányok szak jövőjét. Ahogy Maruzsa Zoltán fogalmazott, az ésszerűsítésre és kompromisszumos megoldásokra törekedtek a felsőoktatás átalakítása során. A törlések mellett új formák megjelenése is várható.

  • MTI
Shutterstock

A tervek szerint 10-15 százalékkal csökkenhet a megszerezhető felsőoktatási szakképesítések száma a 2016-os felvételi eljárástól kezdődően - mondta Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár. Kormánydöntés májusban várható, az idei felvételizőket nem érintik a változások.

Az államtitkárság által kidolgozott kormányrendelet tervezete szerint - amelyet várhatóan még a héten eljuttatnak az intézményeknek, a rektori konferenciának és az egyeztetésben szereplőknek - a jelenlegi közel 650 megszerezhető szakképesítés alap- és mesterképzésben mintegy 10-15 százalékkal csökkenne. Ez megfelel az előzetes terveknek - jelezte a helyettes államtitkár, hangsúlyozva: a képzési szerkezet átalakítása nem az intézmények ellen történik, hanem velük közösen. Felhívta a figyelmet arra is, hogy 2005 óta folyamatosan nőtt a szakképesítések száma.

Nem létszámszabályozási eszköz

Leszögezte: a képzési szerkezet átalakítása nem szól finanszírozási kérdésekről és nem szól arról sem, hogy kevesebb vagy több hallgató van-e, nem létszám-szabályozási eszközként tekintenek rá. Abban biztosak, hogy pontosan ugyanannyi hallgató lesz a régi és az új képzési szerkezetben - mutatott rá az államtitkár.

Maruzsa Zoltán a megszűnő szakképesítéseket firtató kérdésre azt mondta: kommunikáció szak négyféle formában létezik, felsőoktatási szakképzésként, alap- és mesterképzésként, illetve szabad bölcsész szakon specializációként van kommunikáció és médiatudomány. Emellett egyes művészeti képzések is tartalmazzák. Az államtitkárság a párhuzamosságokra kívánta a figyelmet felhívni, és az volt a kérdés a rektori konferencia szakbizottsága felé, valóban szükséges-e minden szinten képezni ezeket a szakembereket.

Ilyen formában szüntetnék meg a szakokat

Az a kormányzati döntéstől függ, hogy milyen formában folyik majd ez a képzés a jövőben, nagyjából a négyféle forma közül kettő várható. Az biztos, hogy a kommunikáció és médiatudomány marad a képesítési keretrendszerben, kérdés, hogy a kommunikációs ismeretek önmagukban szakképesítésnek tekinthetők-e vagy sem. Mint ismert, korábban lapunknak nyilatkoztak úgy egyetemi források, hogy a kormányzat el akarja törölni a kommunikáció szakot, mely hatalmas közfelháborodást okozott. A nyilatkozatot itt olvashatjátok.

Mint mondta, ugyanez igaz a nemzetközi tudományokra is. Az államtitkárságnak az volt az álláspontja, hogy a nemzetközi ismereteknek hangsúlyosan számos területen meg kell jelenniük, de kérdéses: ez önálló alapszakként értelmezhető-e vagy sem. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: kompromisszumos megoldásra törekednek.

Maruzsa Zoltán kitért arra is, hogy a pedagógusképzést nem érintik a változások, az osztatlan képzésre kívánnak fókuszálni. Egy apró módosítás várható: a csecsemő- és kisgyermekgondozás nem indul felsőoktatási szakképzésként, hanem alapszakként fut majd tovább.

A kis létszámú, úgynevezett "orchidea-szakoknál" azt vizsgálták, hogy több szinten jelenik-e meg ugyanaz a tartalom. Ha az érvényesült, hogy széles bemenet van, és kisebb létszámú mesterképzésként folytatódnak, akkor lényegében nem lesz változás. Arra figyeltek a mesterképzéseknél, hogy hasonló néven akár négy-öt mesterképzést is "összehoztak az intézmények". Példaként a nyelvészet, nyelv-, irodalom- és kultúratudományt említette, ahol van közel tucat szak, rengeteg párhuzamossággal. A tartalommal nincs gond, de önálló szakképesítésként nem tudták értelmezni - jelezte. Arra kívánták továbbá ösztönözni az intézményeket, hogy a munkaerőpiac által is felismerhető szakképesítésekkel próbáljanak operálni.

Új képzések is születnek

A törlések mellett ugyanakkor új formák megjelenése is várható, példaként említette a pszichológia szakot, amelyet eddig osztott formában hirdettek meg, és a jövőben osztatlanná válik. Szintén az osztatlan forma megjelenése várható az agrármérnöki képzésnél, ugyanakkor megmarad az alap és mesterképzési forma is.

Átnevezések is várhatóak

A mérnök- és informatikai képzésekben változások nem várhatók - jelezte, hozzátéve: a képző intézmények kifejezetten örvendetesnek tartották az osztott szerkezetet. A hallgatók kisebbik hányada kapcsolódik be a mesterképzésbe, sőt inkább az a probléma, hogy túl alacsony a bemeneti arány - jegyezte meg Maruzsa Zoltán, aki szerint nagyon jó fizetéssel lépnek ki a fiatalok a munkaerőpiacra az alapképzés után. Várható mintegy húsz átnevezés is, adott esetben a párhuzamosság megszüntetésére. Példaként hozta, hogy a logisztika helyett ellátásilánc-menedzsment névvel találkozhatnak majd a diákok. Az új szakokat felmenő rendszerben vezetik be 2016-tól - mondta a helyettes államtitkár. A rendelettervezetről április 21-én tárgyal a Felsőoktatási Kerekasztal, és májusban kerülhet a kormány elé. A változtatások az idén felvételizőket még nem érintik, az a 2016-os felvételi eljárásban hatályosulhat - hangsúlyozta Maruzsa Zoltán.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.