Egy ösztöndíjjal több jövedelemhez juthat egy hallgató, mint az első években egy egyetemen dolgozó oktató – többek között ezzel a problémával kereste meg az ELTE Bölcsészettudományi Karának néhány oktatója a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ).
Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke az Inforádiónak azt mondta, az oktatók annyira reménytelennek látják a helyzetet, hogy szeretnék a helyi csapatot összefogni és hatékony szakszervezeti munkát végezni.
„Beszéltek mulasztásos törvénysértésekről, arról, hogy a diákok gyűjtést szerveztek azért, hogy padokat tudjanak kicserélni előadótermekben” – sorolta fel az oktatók által feltárt problémákat Szűcs Tamás.
„Egy szekciót szeretnénk létrehozni külön erre a problémakörre, hiszen tudjuk, hogy nem csak az ELTE-t jellemzik ezek a problémák” – hangsúlyozta az elnök, aki hozzátette: azt is észlelték, hogy a felsőoktatás különböző intézményei nem ugyanúgy vannak kondicionálva.
Szűcs Tamás szerint a kancellári rendszer rugalmatlanabbá tette a felsőoktatást, és komoly feszültséget generál az egyetemeken dolgozók körében.
Az államtitkár megint emlékeztette az oktatókat arra, mennyivel emelkedett a bérük
Palkovics László oktatási államtitkár egyetemi és főiskolai tanári kinevezések átadásakor emlékeztette a felsőoktatási oktatókat arra, mennyivel emelkedett a bérük. Az államtitkár szerint az erkölcsi megbecsülés mellett a kormánynak meg kell teremtenie a felsőoktatási rendszer anyagi bázisát is, ennek részeként pedig rendeznie kell az egyetemi oktatók bérrendszerét.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
