Egy ösztöndíjjal több jövedelemhez juthat egy hallgató, mint az első években egy egyetemen dolgozó oktató – többek között ezzel a problémával kereste meg az ELTE Bölcsészettudományi Karának néhány oktatója a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ).
Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke az Inforádiónak azt mondta, az oktatók annyira reménytelennek látják a helyzetet, hogy szeretnék a helyi csapatot összefogni és hatékony szakszervezeti munkát végezni.
„Beszéltek mulasztásos törvénysértésekről, arról, hogy a diákok gyűjtést szerveztek azért, hogy padokat tudjanak kicserélni előadótermekben” – sorolta fel az oktatók által feltárt problémákat Szűcs Tamás.
„Egy szekciót szeretnénk létrehozni külön erre a problémakörre, hiszen tudjuk, hogy nem csak az ELTE-t jellemzik ezek a problémák” – hangsúlyozta az elnök, aki hozzátette: azt is észlelték, hogy a felsőoktatás különböző intézményei nem ugyanúgy vannak kondicionálva.
Szűcs Tamás szerint a kancellári rendszer rugalmatlanabbá tette a felsőoktatást, és komoly feszültséget generál az egyetemeken dolgozók körében.
Az államtitkár megint emlékeztette az oktatókat arra, mennyivel emelkedett a bérük
Palkovics László oktatási államtitkár egyetemi és főiskolai tanári kinevezések átadásakor emlékeztette a felsőoktatási oktatókat arra, mennyivel emelkedett a bérük. Az államtitkár szerint az erkölcsi megbecsülés mellett a kormánynak meg kell teremtenie a felsőoktatási rendszer anyagi bázisát is, ennek részeként pedig rendeznie kell az egyetemi oktatók bérrendszerét.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
