Nem született döntés tanszékek, illetve egyéb szervezeti egységek megszüntetéséről, az elbocsátások a Pécsi...
Nem született döntés tanszékek, illetve egyéb szervezeti egységek megszüntetéséről, az elbocsátások a Pécsi Tudományegyetem 6000 dolgozójának egy százalékát sem érintik - olvasható Kecskés László, a jogi kar dékánjának hétfői közleményében.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, több mint ötven egyetemi oktató, doktorandusz és hallgató írta alá azt a nyílt levelet, amellyel a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tervezett elbocsátások, valamint az Informatikai és Kommunikációs Jogi Tanszék megszüntetése ellen tiltakoznak.
"Az egyetem jogi kara által működtetett Informatikai és Kommunikációs Jogi Tanszék, valamint az Alkotmányjogi Tanszék továbbra is betölti fontos szerepét a hazai felsőoktatásban, fenntartva az egyetemünkön folyó kiváló oktatómunka hírét. A létszámcsökkentés a jogi karon tanszékenként maximálisan egy főt érinthet, a teljes kari létszámból összesen tizenegy munkakört érintő változásra lehet számítani" - írja a dékán, hozzátéve: az elbocsátott oktatóknak az egyetem más egységeiben próbálnak állás biztosítani.
"A pécsi jogi karon a minősített oktatók aránya (81%) az elmúlt három évben már lényegesen az országos átlag fölé emelkedett. Előfordulhat, hogy a későbbiekben, szakmai egyeztetéseket követően egyes tanszékek működésüket összevontan folytathatják tovább. A hallgatók túlterheltségének csökkentése a célja az elképzelések között szerepelő tantervi reformnak és a tanulmányi adminisztrációs folyamatok ésszerűsítésének. A Közalkalmazotti Tanács és az egyetem november hó folyamán egyeztet a végleges intézkedéseket illetően, ezt követően lesz lehetőség további információ nyújtására" - zárul a közlemény.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
