Reagált az elbocsátások hírére a pécsi dékán

Nem született döntés tanszékek, illetve egyéb szervezeti egységek megszüntetéséről, az elbocsátások a Pécsi...

  • Eduline
MTI / Vajda János

Nem született döntés tanszékek, illetve egyéb szervezeti egységek megszüntetéséről, az elbocsátások a Pécsi Tudományegyetem 6000 dolgozójának egy százalékát sem érintik - olvasható Kecskés László, a jogi kar dékánjának hétfői közleményében.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, több mint ötven egyetemi oktató, doktorandusz és hallgató írta alá azt a nyílt levelet, amellyel a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tervezett elbocsátások, valamint az Informatikai és Kommunikációs Jogi Tanszék megszüntetése ellen tiltakoznak.

"Az egyetem jogi kara által működtetett Informatikai és Kommunikációs Jogi Tanszék, valamint az Alkotmányjogi Tanszék továbbra is betölti fontos szerepét a hazai felsőoktatásban, fenntartva az egyetemünkön folyó kiváló oktatómunka hírét. A létszámcsökkentés a jogi karon tanszékenként maximálisan egy főt érinthet, a teljes kari létszámból összesen tizenegy munkakört érintő változásra lehet számítani" - írja a dékán, hozzátéve: az elbocsátott oktatóknak az egyetem más egységeiben próbálnak állás biztosítani. 

"A pécsi jogi karon a minősített oktatók aránya (81%) az elmúlt három évben már lényegesen az országos átlag fölé emelkedett. Előfordulhat, hogy a későbbiekben, szakmai egyeztetéseket követően egyes tanszékek működésüket összevontan folytathatják tovább. A hallgatók túlterheltségének csökkentése a célja az elképzelések között szerepelő tantervi reformnak és a tanulmányi adminisztrációs folyamatok ésszerűsítésének. A Közalkalmazotti Tanács és az egyetem november hó folyamán egyeztet a végleges intézkedéseket illetően, ezt követően lesz lehetőség további információ nyújtására" - zárul a közlemény.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.