Magyar politikusok diploma nélkül: van, aki 28 éve fejezte be az egyetemet

Összesen huszonkét parlamenti képviselőnek nincs diplomája, közülük tizennyolc politikusnak nyelvvizsgája sincs. A többségük megelégedett a középfokú végzettséggel, heten elkezdték ugyan az egyetemet, de oklevelet nem szereztek.

  • Eduline

Jobbik: elektronikai műszerész, gyümölcskertész

Arányaiban a Jobbik frakciójában ül a legtöbb diploma nélküli képviselő. Közülük az abszolutórium megszerzéséig jutott Kulcsár Gergely a Debreceni Egyetemen, Mirkóczki Ádám pedig az ELTE szociológia szakán. Egyed Zsolt eredetileg elektronikai műszerész, Sneider Tamás pedig szőlő- és gyümölcskertész.

Novák Előd - aki az oktatásért is felelős kulturális bizottságot vezető Dúró Dóra férje - érettségit szerzett, 1998-ban.

Fidesz-KDNP: villanyszerlő, mezőgazdasági technikus

Tizenkét kormánypárti képviselő érte be a középfokú végzettséggel. Boldog István mezőgazdasági gépszerelői szakmát tanult, Hirt Ferenc villanyszerelő, Pócs János víz- és gázszerelő, Firtl Mátyás általános gépésztechnikus, Simonka György pedig mezőgazdasági technikus. Gimnáziumi érettségije van Varga Józsefnek, aki a Fidesz frakcióvezető-helyettese.

Stiller Ákos

Abszolutóriumot szerzett Ágh Péter 2011-ben és Dankó Béla 2001-ben, valamint Kósa Lajos, aki 1988-ban abszolvált az akkor még Marx Károlyról elnevezett Budapesti Corvinus Egyetemen, tervgazdasági szakon. Politikusok nyelvvizsga nélkül: Gyurcsánynak nincs, Vonának van papírja.

MSZP: a nyelvvizsgával gyűlt meg a bajuk

Az MSZP frakciójában négyen ülnek diploma nélkül, köztük az oktatáspolitikával foglalkozó Kunhalmi Ágnes, aki 2009-ben abszolvált a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció, 2011-ben pedig az ELTE politológia szakán, de mivel még nincs nyelvvizsgája, nem kapta meg a diplomáját.

Heringes Anita ugyanabban az évben és ugyanott szerzett kommunikáció szakos abszolutóriumot, mint Kunhalmi, de neki sincs nyelvvizsgája. Demeter Mártának a parlament honlapja szerint középfokú a legmagasabb iskolai végzettsége, de életrajzában azt találtuk, hogy 2001 és 2004 között a Gábor Dénes Főiskola műszaki informatika szakán biztonságszervező szakirányra járt, idén júniusban a Zsigmond Király Főiskola politológia szakán végez, ősztől pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztonság- és védelempolitika szakán szeretné folytatni.

Velez Árpád, az MSZP pártigazgatója a parlamenti oldalra feltöltött önéletrajza szerint a Stonebridge Associated Colleges távoktatási intézményben tanult marketinget, a párt honlapja szerint pedig a Bécsi Közgazdasági Egyetem hallgatója, államilag elismert felsőfokú végzettsége egyelőre nincs.

Infografikáinkból megtudhatjátok, melyik frakcióban hány diplomás ül, melyik egyetemen és szakon végzett a legtöbb képviselő.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.