Magyar politikusok diploma nélkül: van, aki 28 éve fejezte be az egyetemet

Összesen huszonkét parlamenti képviselőnek nincs diplomája, közülük tizennyolc politikusnak nyelvvizsgája sincs. A többségük megelégedett a középfokú végzettséggel, heten elkezdték ugyan az egyetemet, de oklevelet nem szereztek.

  • Eduline

Jobbik: elektronikai műszerész, gyümölcskertész

Arányaiban a Jobbik frakciójában ül a legtöbb diploma nélküli képviselő. Közülük az abszolutórium megszerzéséig jutott Kulcsár Gergely a Debreceni Egyetemen, Mirkóczki Ádám pedig az ELTE szociológia szakán. Egyed Zsolt eredetileg elektronikai műszerész, Sneider Tamás pedig szőlő- és gyümölcskertész.

Novák Előd - aki az oktatásért is felelős kulturális bizottságot vezető Dúró Dóra férje - érettségit szerzett, 1998-ban.

Fidesz-KDNP: villanyszerlő, mezőgazdasági technikus

Tizenkét kormánypárti képviselő érte be a középfokú végzettséggel. Boldog István mezőgazdasági gépszerelői szakmát tanult, Hirt Ferenc villanyszerelő, Pócs János víz- és gázszerelő, Firtl Mátyás általános gépésztechnikus, Simonka György pedig mezőgazdasági technikus. Gimnáziumi érettségije van Varga Józsefnek, aki a Fidesz frakcióvezető-helyettese.

Stiller Ákos

Abszolutóriumot szerzett Ágh Péter 2011-ben és Dankó Béla 2001-ben, valamint Kósa Lajos, aki 1988-ban abszolvált az akkor még Marx Károlyról elnevezett Budapesti Corvinus Egyetemen, tervgazdasági szakon. Politikusok nyelvvizsga nélkül: Gyurcsánynak nincs, Vonának van papírja.

MSZP: a nyelvvizsgával gyűlt meg a bajuk

Az MSZP frakciójában négyen ülnek diploma nélkül, köztük az oktatáspolitikával foglalkozó Kunhalmi Ágnes, aki 2009-ben abszolvált a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció, 2011-ben pedig az ELTE politológia szakán, de mivel még nincs nyelvvizsgája, nem kapta meg a diplomáját.

Heringes Anita ugyanabban az évben és ugyanott szerzett kommunikáció szakos abszolutóriumot, mint Kunhalmi, de neki sincs nyelvvizsgája. Demeter Mártának a parlament honlapja szerint középfokú a legmagasabb iskolai végzettsége, de életrajzában azt találtuk, hogy 2001 és 2004 között a Gábor Dénes Főiskola műszaki informatika szakán biztonságszervező szakirányra járt, idén júniusban a Zsigmond Király Főiskola politológia szakán végez, ősztől pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztonság- és védelempolitika szakán szeretné folytatni.

Velez Árpád, az MSZP pártigazgatója a parlamenti oldalra feltöltött önéletrajza szerint a Stonebridge Associated Colleges távoktatási intézményben tanult marketinget, a párt honlapja szerint pedig a Bécsi Közgazdasági Egyetem hallgatója, államilag elismert felsőfokú végzettsége egyelőre nincs.

Infografikáinkból megtudhatjátok, melyik frakcióban hány diplomás ül, melyik egyetemen és szakon végzett a legtöbb képviselő.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Daganatos betegséggel küzdő gyerekek rajzaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.