Egy év után lecserélik a Pallasz Athéné Egyetem nevét

Augusztusban nevet válthat a kecskeméti és a szolnoki főiskola összevonásával tavaly nyáron létrehozott Pallasz Athéné Egyetem, az intézmény szenátusa néhány napja úgy döntött, megválnak a korábban parázs vitákat kiváltó névtől. Amely máshonnan is ismerős lehet: a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné-alapítványai finanszírozzák az új kecskeméti campus építését.

  • Eduline
Fazekas István

„A Pallasz Athéné Egyetem szenátusa 2017. május 18-i ülésén támogatta az egyetem elnevezésének Neumann János Egyetem elnevezésre történő módosítását. Erre a döntésre és a fenntartói egyetértésre tekintettel javasolt az egyetemi elnevezés módosításának a nemzeti felsőoktatási törvényben történő 2017. augusztus 1-jei átvezetése” - olvasható az Országggyűlés törvényalkotási bizottságának összegző módosító javaslatában, amelyet csütörtökön terjesztett elő, a parlament pedig várhatóan kedden határoz róla.

A névváltoztatási szándékról elsőként a fideszes országggyűlési képviselő, Salacz László számolt be Facebook-oldalán. Azt írta, a Pallasz Athéné Egyetem szenátusa már döntött, de a végső szó a parlamenté, azt azonban nem részeletezte, mi a névváltás oka. Ez az intézmény oldaláról sem derül ki, a szenátusi ülés jegyzőkönyve ugyanis nem elérhető.

Neumann János magyar matematikus, a Princeton professzora volt, a második világháború ideje alatt addigi tevékenysége mellett – számos más természettudóshoz hasonlóan – ő is bekapcsolódott a haditechnikai kutatásokba. Rendszeresen járt Los Alamosba, ahol részt vett az első atombomba megépítésével kapcsolatos titkos programban, az előállítással kapcsolatos elméleti munkában. Tudományos pályafutása kezdetén behatóan foglalkozott kvantumelmélettel, a matematika alapjaival, halmazelmélettel és matematikai logikával. Tőle származik a halmazelmélet egzakt megalapozása. Jelentős eredményeket ért el az ergodelméletben, és kifejlesztette a „folytonos geometria” elméletet is. Az ő nevéhez fűződik a játékelmélet megteremtése (minimax elv, 1928), melyet Morgensternnel készített el. (Wikipedia)

Neumann János nevét jelenleg az Óbudai Egyetem informatikai kara viseli.

Kevesebb mint egy éve működik

A Kecskeméti Főiskola és az évek óta komoly hallgatóhiánnyal küzdő Szolnoki Főiskola integrálásával tavaly július 1-jén jött létre a Pallasz Athéné Egyetem. Most még négy - a szolnoki gazdálkodási, valamint a kecskeméti műszaki-informatikai, kertészeti és pedagógusképző - karral működik, a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványa azonban komoly összegekkel támogatta a kecskeméti közgazdászképzés beindítását, az ott tanulóknak ösztöndíjat biztosít, a tervek között egy új gazdasági kar létrehozása is szerepel.

Az új campus megépítését szintén a jegybanki alapítványok finanszírozzák, az oktatási épület 2018 nyarára készülhet el, a hatalmas egyetemi negyedet az eredeti becslések szerint 15 milliárd forintból húzzák majd fel.

Lassan két éve tart a névmizéria

A névválasztás már hónapokkal a kecskeméti és a szolnoki főiskola összevonása előtt okozott némi feszültséget. A szenátus még 2015 őszén megszavazta, hogy az integráció után Kecskeméti Alkalmazott Tudományok Egyetemeként működjön tovább az intézmény. A baon.hu egyik cikke szerint azon a listán, amelyről a testület tagjai választhattak, többek között a Közép-Magyarországi Alkalmazott Tudományok Egyeteme, a Minerva Alkalmazott Tudományok Egyeteme, a Rubik Ernő Alkalmazott Tudományok Egyeteme, valamint a Baross Gábor Alkalmazott Tudományok Egyeteme változat is szerepelt, a Pallasz Athéné Egyetem nem - néhány hónappal később mégis ezen a néven „anyakönyvezték” a két korábbi főiskolából létrehozott intézményt.

A felsőoktatási törvény módosításában eredetileg a Kecskeméti Egyetem név szerepelt volna, Balla György és Bene Ildikó fideszes képviselő novemberi módosító javaslata alapján azonban végül a Pallasz Athéné Egyetem került a jogszabályba. A homályos magyarázat szerint a jog, az igazságosság és a bölcsesség istennőjének a neve azért jó választás, mert hozzájárul az egyetem szellemiségének kifejezéséhez - az indoklásban szó sem esett a kézenfekvő magyarázatról: a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné-alapítványairól, amelyek közül a Pallas Athéné Domus Mentis a kecskeméti közgazdászképzést támogatja milliárdokkal.

A Pallasz Athéné Egyetem név ellen tiltakozók petíciót is indítottak 2015 végén, azt írták, "a hallgatóság egyöntetű véleménye szerint ez a névválasztás a legkevésbé sem megfelelő, illetve egyik kar irányultságát sem tükrözi", ráadásul a döntést "a hallgatóság és tanári kar feje felett" hozták meg. A petíciót pár hét alatt több mint 1400-an írták alá.

A rektor szerint nem kőbe vésett a Pallasz Athéné Egyetem neve

Az új névről és a leendő hallgatói létszámról is beszélt a Kecskeméti Főiskola rektora egy interjúban. Gazdálkodási és menedzsment alapszak is indul majd, amit alapítványi ösztöndíjjal támogatnak. Megváltoztathatják a Pallasz Athéné Egyetem elnevezést Kecskeméten - legalábbis erre utalt a Kecskeméti Főiskola rektora. Korábban írtunk arról, hogy több egyetemet is átneveznek idén.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.