A transzszexuális hallgatóknak sem lesz problémás az oxfordi vizsga

Nincsenek többé határok az Oxfordi Egyetemen, ha öltözködésről van szó: a fiúk a jövőben már szoknyában, a lányok akár...

  • MTI

Nincsenek többé határok az Oxfordi Egyetemen, ha öltözködésről van szó: a fiúk a jövőben már szoknyában, a lányok akár öltönyben is számot adhatnak tudásukról a vizsgákon.

A patinás egyetem azt követően változtatott dresszkódján, hogy aggályok merültek fel: azok sérthetik a transzszexuális hallgatókat - jelentette a brit sajtó a hét végén. Az új szabályoknak hála azonban a diákoknak nem kell többé a nemük szerint elvárt öltözékben megjelenniük a vizsgákon vagy egyéb hivatalos eseményeken.

A régi ugyanis előírások kimondták, hogy az urak sötét öltönyt és zoknit, fekete cipőt és fehér mellényt kell, hogy viseljenek a fekete köpeny alatt. A hölgyeknél sötét szoknya vagy nadrág, fekete harisnya és cipő, fehér blúz volt előírva.

Az új dresszkód hamarosan - heteken belül - életbe lép. A meleg, leszbikus, biszexuális és transzszexuális diákokat képviselő szervezet szerint az öltözködési szabályok lazítása révén sok hallgató kevesebb stresszt szenved el majd a vizsgákon. A transzszexuálisoknak nem kell többé "rendesen" öltözniük, hogy nehogy megbüntessék őket - fejtegette a csoport egyik képviselője.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.