A hátrányos helyzetű tanulókat szívesebben hívják be személyes elbeszélgetésre az Oxford professzorai, mint tehetősebb társaikat – állítja a felvételi bizottság vezetője, Samina Khan.
A közvélekedés ugyanis az, hogy a szegényebb sorból származó hallgatók szorgalmasabbak, többet készülnek és az olvasottságuk is jobb. Így tehát ha két, hasonló tanulmányi eredménnyel rendelkező diák közül kell választaniuk, nagyobb valószínűséggel választják a rosszabb szociális körülmények közül érkező jelöltet. Ha kíváncsi vagy, milyen kérdéseket tesznek fel egy oxfordi felvételin, itt megtalálod őket.
Samina Khan azt is hozzátette, ahhoz, hogy a legjobb döntést tudják hozni, azt is megvizsgálják, erősebb vagy gyengébb iskolából érkezik-e a diák és próbálnak aszerint is mérlegelni, hiszen mint mondta, van, aki egy gyenge iskolában nyújt jó teljesítményt, ami viszont nem jelent túl nagy kihívást.
Khan a Telegraphnak adott interjújában elmondta, ahhoz, hogy egy diák mindenképpen bejusson a világ egyik legjobb egyetemére, már 11 éves korában el kell kezdenie tudatosan készülni a felvételire. Mint mondta, ez sajnos magában foglalja annak veszélyét, hogy a fanatikusabb szülők már idejekorán szabályok és hihetetlen elvárások közé szorítják a gyerekeiket és nem engedik, hogy egészséges gyerekkoruk legyen. Plusz mélyül a szakadék azon diákok között, akiknek a szülei tehetősebbek, így meg tudják fizetni számukra a pluszórákat és szakköröket, valamint azok között, akiknek erre nincs lehetősége.
A felvételi bizottság vezetője szerint a tanárokra éppen ezért nagy felelősség hárul, hiszen nekik kell ösztönözni a tehetségesebb diákokat, hogy olvassanak utána a témának, ami érdekli őket, a tanároknak kell beszélgetni velük, hogy megtanulják, hogyan fejezzék ki a gondolataikat, hogyan érveljenek vagy hogyan lássák meg az összefüggéseket.
