A szegényebb diákoknak nagyobb az esélye a világ egyik legjobb egyetemén

A világ egyik legjobb egyetemének számító Oxfordra a professzorok szívesebben vesznek fel hátrányos helyzetű tanulókat, mint tehetősebb társaikat, mert szerintük a szegényebb sorból származók szorgalmasabbak és jobban motiváltak.

  • Eduline
Wikipedia

A hátrányos helyzetű tanulókat szívesebben hívják be személyes elbeszélgetésre az Oxford professzorai, mint tehetősebb társaikat – állítja a felvételi bizottság vezetője, Samina Khan.

A közvélekedés ugyanis az, hogy a szegényebb sorból származó hallgatók szorgalmasabbak, többet készülnek és az olvasottságuk is jobb. Így tehát ha két, hasonló tanulmányi eredménnyel rendelkező diák közül kell választaniuk, nagyobb valószínűséggel választják a rosszabb szociális körülmények közül érkező jelöltet. Ha kíváncsi vagy, milyen kérdéseket tesznek fel egy oxfordi felvételin, itt megtalálod őket.

Samina Khan azt is hozzátette, ahhoz, hogy a legjobb döntést tudják hozni, azt is megvizsgálják, erősebb vagy gyengébb iskolából érkezik-e a diák és próbálnak aszerint is mérlegelni, hiszen mint mondta, van, aki egy gyenge iskolában nyújt jó teljesítményt, ami viszont nem jelent túl nagy kihívást.

Khan a Telegraphnak adott interjújában elmondta, ahhoz, hogy egy diák mindenképpen bejusson a világ egyik legjobb egyetemére, már 11 éves korában el kell kezdenie tudatosan készülni a felvételire. Mint mondta, ez sajnos magában foglalja annak veszélyét, hogy a fanatikusabb szülők már idejekorán szabályok és hihetetlen elvárások közé szorítják a gyerekeiket és nem engedik, hogy egészséges gyerekkoruk legyen. Plusz mélyül a szakadék azon diákok között, akiknek a szülei tehetősebbek, így meg tudják fizetni számukra a pluszórákat és szakköröket, valamint azok között, akiknek erre nincs lehetősége.

A felvételi bizottság vezetője szerint a tanárokra éppen ezért nagy felelősség hárul, hiszen nekik kell ösztönözni a tehetségesebb diákokat, hogy olvassanak utána a témának, ami érdekli őket, a tanároknak kell beszélgetni velük, hogy megtanulják, hogyan fejezzék ki a gondolataikat, hogyan érveljenek vagy hogyan lássák meg az összefüggéseket.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.