A világ egyik legjobb egyetemének számító Oxfordra a professzorok szívesebben vesznek fel hátrányos helyzetű tanulókat, mint tehetősebb társaikat, mert szerintük a szegényebb sorból származók szorgalmasabbak és jobban motiváltak.
A hátrányos helyzetű tanulókat szívesebben hívják be személyes elbeszélgetésre az Oxford professzorai, mint tehetősebb társaikat – állítja a felvételi bizottság vezetője, Samina Khan.
A közvélekedés ugyanis az, hogy a szegényebb sorból származó hallgatók szorgalmasabbak, többet készülnek és az olvasottságuk is jobb. Így tehát ha két, hasonló tanulmányi eredménnyel rendelkező diák közül kell választaniuk, nagyobb valószínűséggel választják a rosszabb szociális körülmények közül érkező jelöltet. Ha kíváncsi vagy, milyen kérdéseket tesznek fel egy oxfordi felvételin, itt megtalálod őket.
Samina Khan azt is hozzátette, ahhoz, hogy a legjobb döntést tudják hozni, azt is megvizsgálják, erősebb vagy gyengébb iskolából érkezik-e a diák és próbálnak aszerint is mérlegelni, hiszen mint mondta, van, aki egy gyenge iskolában nyújt jó teljesítményt, ami viszont nem jelent túl nagy kihívást.
Khan a Telegraphnak adott interjújában elmondta, ahhoz, hogy egy diák mindenképpen bejusson a világ egyik legjobb egyetemére, már 11 éves korában el kell kezdenie tudatosan készülni a felvételire. Mint mondta, ez sajnos magában foglalja annak veszélyét, hogy a fanatikusabb szülők már idejekorán szabályok és hihetetlen elvárások közé szorítják a gyerekeiket és nem engedik, hogy egészséges gyerekkoruk legyen. Plusz mélyül a szakadék azon diákok között, akiknek a szülei tehetősebbek, így meg tudják fizetni számukra a pluszórákat és szakköröket, valamint azok között, akiknek erre nincs lehetősége.
A felvételi bizottság vezetője szerint a tanárokra éppen ezért nagy felelősség hárul, hiszen nekik kell ösztönözni a tehetségesebb diákokat, hogy olvassanak utána a témának, ami érdekli őket, a tanároknak kell beszélgetni velük, hogy megtanulják, hogyan fejezzék ki a gondolataikat, hogyan érveljenek vagy hogyan lássák meg az összefüggéseket.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
