A világ egyik legjobb egyetemének számító Oxfordra a professzorok szívesebben vesznek fel hátrányos helyzetű tanulókat, mint tehetősebb társaikat, mert szerintük a szegényebb sorból származók szorgalmasabbak és jobban motiváltak.
A hátrányos helyzetű tanulókat szívesebben hívják be személyes elbeszélgetésre az Oxford professzorai, mint tehetősebb társaikat – állítja a felvételi bizottság vezetője, Samina Khan.
A közvélekedés ugyanis az, hogy a szegényebb sorból származó hallgatók szorgalmasabbak, többet készülnek és az olvasottságuk is jobb. Így tehát ha két, hasonló tanulmányi eredménnyel rendelkező diák közül kell választaniuk, nagyobb valószínűséggel választják a rosszabb szociális körülmények közül érkező jelöltet. Ha kíváncsi vagy, milyen kérdéseket tesznek fel egy oxfordi felvételin, itt megtalálod őket.
Samina Khan azt is hozzátette, ahhoz, hogy a legjobb döntést tudják hozni, azt is megvizsgálják, erősebb vagy gyengébb iskolából érkezik-e a diák és próbálnak aszerint is mérlegelni, hiszen mint mondta, van, aki egy gyenge iskolában nyújt jó teljesítményt, ami viszont nem jelent túl nagy kihívást.
Khan a Telegraphnak adott interjújában elmondta, ahhoz, hogy egy diák mindenképpen bejusson a világ egyik legjobb egyetemére, már 11 éves korában el kell kezdenie tudatosan készülni a felvételire. Mint mondta, ez sajnos magában foglalja annak veszélyét, hogy a fanatikusabb szülők már idejekorán szabályok és hihetetlen elvárások közé szorítják a gyerekeiket és nem engedik, hogy egészséges gyerekkoruk legyen. Plusz mélyül a szakadék azon diákok között, akiknek a szülei tehetősebbek, így meg tudják fizetni számukra a pluszórákat és szakköröket, valamint azok között, akiknek erre nincs lehetősége.
A felvételi bizottság vezetője szerint a tanárokra éppen ezért nagy felelősség hárul, hiszen nekik kell ösztönözni a tehetségesebb diákokat, hogy olvassanak utána a témának, ami érdekli őket, a tanároknak kell beszélgetni velük, hogy megtanulják, hogyan fejezzék ki a gondolataikat, hogyan érveljenek vagy hogyan lássák meg az összefüggéseket.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
