Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Milyen ösztöndíjakra és támogatásokra pályázhattok elsőéves egyetemistaként? Cikksorozatunkban bemutatjuk a legfontosabb ösztöndíjakat. 1. rész: szociális ösztöndíj.
Kinek jár? Mennyi jár?
Közkedvelt nevén: szociális támogatás, vagyis szoctám. Az egyetemek és főiskolák minden szemeszterben szociális támogatással segítik az anyagi problémákkal küzdő hallgatókat. Legalább 23 800 forintot kapnak havonta a 25 évesnél fiatalabb árvák, fogyatékossággal vagy súlyos betegséggel élő tanulók, a halmozottan hátrányos helyzetűek, a nagycsaládosok és a családfenntartók.

Legalább 11 900 forintra számíthatnak havonta a hátrányos helyzetű, a 25 évnél fiatalabb félárva hallgatók, valamint azok, akiknek gyámsága nagykorúságuk miatt szűnt meg. Azok is kaphatnak némi támogatást, akik egyik kategóriába sem tartoznak, de a családjukban alacsony az egy főre jutó kereset - akik megkapják a pályázaton a szociális támogatást, legalább 5950 forintos havi összegre számíthatnak. A pontos feltételeknek mindenképpen nézzetek utána a saját egyetemetek, főiskolátok oldalán, vagy érdeklődjetek a HÖK-nél.
Mikor kell pályázni?
A pályázáshoz szükséges dokumentumokat érdemes minél hamarabb összegyűjteni, a legtöbb felsőoktatási intézményben ugyanis augusztus végén, szeptember elején van a benyújtási határidő. A pontos dátum intézményenként eltérő, ezt a saját egyetemeteken kell megkérdeznetek.
Hány hónapig jár ilyen támogatás?
A szociális ösztöndíj pályázatát minden félévben kiírják, tehát februárban is újra be kell majd nyújtanotok a kérelmet és a szükséges dokumentumokat.
Itt a lista: ilyen ösztöndíjakat kaphattok az egyetemektől, főiskoláktól
Egyetemre vagy főiskolára készültök, de már most aggódtok az anyagiak miatt? Jó hírünk van: aki sok kreditet és jó jegyeket szerez, a tanulmányi ösztöndíjon túl számos intézményi, vállalati, kari ösztöndíjra pályázhat, ahogy a hátrányos helyzetű hallgatók is többféle támogatást kérhetnek egyetemüktől, főiskolájuktól.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.