Őrült ötletek az OSZK sorsáról: megy vagy marad?

Bár egyelőre nem dőlt el, elköltözik-e az Országos Széchényi Könyvtár a budai Várból, egyre hajmeresztőbb ötletek születnek arról, hova is mehetne - írja a Népszabadság.

  • Eduline

Nincs hiány ötletekből, hová költözzön az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a budai Várból, miközben arról sincs még döntés, hogy a nemzeti könyvtárnak feltétlen el kell-e hagynia a Várat. A könyvtár problémáira ugyanis nem ez lenne az egyetlen megoldás.

Tüske László, az OSZK főigazgatója a Népszabadságnak elmondta, nem a helyszín az igazán fontos kérdés, hanem az, hogy megvalósulnak-e azok a könyvtárfejlesztési javaslatok, amik most már halaszthatatlanok. A raktárak ugyanis megteltek, elavult a könyvtár informatikai és műszaki rendszere.

Poprády Géza, az OSZK egykori főigazgatója a kilencvenes években még az egyetlen megoldásnak azt látta a helyhiány megszüntetésére, ha a Vár területén épül új, föld alatti raktár. Az első Orbán-kormány idején, Monok István főigazgatósága alatt a terveket is kidolgozták egy új, várbeli mélyraktár építésére, sőt a területen már a régészeti feltárásokat is megkezdték, amikor 2001-ben váratlanul leállították a munkát azzal, hogy nincs rá fedezet, majd visszatérnek rá 2003-ban. Aztán kormányváltás történt, a főigazgató még egy ideig megpróbálta napirenden tartani az ügyet, s úgy tűnt, 2004-ben talán lehet valami a tervekből. De nem lett.

A Millenáris park és egy sörgyár is szóba jött

2008-ban már felvetődött, hogy a könyvtár esetleg elhagyná a Várat, és a Wallis ingatlanberuházásának részeként a Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre, az egykori nagyvásártelep helyén épülne meg az új könyvtárépület. Végül ebből sem lett semmi. Egy 2014-es tervezet a könyvtár kiszolgálóegységét a Mammut melletti Millenáris park akkor még álló egyik Ganz-épületébe képzelte, a raktárépületet pedig Szombathelyre.

De az elhelyezési tervek között szerepelt a kőbányai sörgyár is. A X. kerületi önkormányzat két tervet is készíttetett erről az OSZK-nak, ebben a gyár területét, annak régi épületeit ajánlják fel a könyvtár kiszolgálóegysége számára, raktárnak pedig a föld alatti hatalmas pincerendszer egy részét. A terv módosított változatában már inkább új kiszolgálóépületeket javasolnak, a helyszín azonban változatlan. Becsült költsége 33 milliárd forint. Az Országos Könyvtári Kuratórium 2014-ben szakvéleményezte a tervet, s számos gyenge pontja miatt elvetette. Az egyik a raktározás átgondolatlansága volt, a másik pedig a terület körülményes megközelíthetősége. 

Amióta a rádió a Kunigunda útjára költözött, a hat állami tulajban lévő épületből és egy üres telekből álló komplexum kihasználatlan, a hely itt elég nagy ahhoz, hogy mind a kiszolgálás, mind a raktározás elférjen, s a raktár szinte korlátlanul bővíthető. Továbbá nagyon közel van a célközönséghez, a belvárosi egyetemek hallgatóihoz. Tüske László is ezt a megoldást preferálná, ám úgy látja, öt-tíz évig még biztos nem kerül sor a költözésre.

Budapesti könyvtárkörképünket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.