Őrült ötletek az OSZK sorsáról: megy vagy marad?

Bár egyelőre nem dőlt el, elköltözik-e az Országos Széchényi Könyvtár a budai Várból, egyre hajmeresztőbb ötletek születnek arról, hova is mehetne - írja a Népszabadság.

  • Eduline

Nincs hiány ötletekből, hová költözzön az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a budai Várból, miközben arról sincs még döntés, hogy a nemzeti könyvtárnak feltétlen el kell-e hagynia a Várat. A könyvtár problémáira ugyanis nem ez lenne az egyetlen megoldás.

Tüske László, az OSZK főigazgatója a Népszabadságnak elmondta, nem a helyszín az igazán fontos kérdés, hanem az, hogy megvalósulnak-e azok a könyvtárfejlesztési javaslatok, amik most már halaszthatatlanok. A raktárak ugyanis megteltek, elavult a könyvtár informatikai és műszaki rendszere.

Poprády Géza, az OSZK egykori főigazgatója a kilencvenes években még az egyetlen megoldásnak azt látta a helyhiány megszüntetésére, ha a Vár területén épül új, föld alatti raktár. Az első Orbán-kormány idején, Monok István főigazgatósága alatt a terveket is kidolgozták egy új, várbeli mélyraktár építésére, sőt a területen már a régészeti feltárásokat is megkezdték, amikor 2001-ben váratlanul leállították a munkát azzal, hogy nincs rá fedezet, majd visszatérnek rá 2003-ban. Aztán kormányváltás történt, a főigazgató még egy ideig megpróbálta napirenden tartani az ügyet, s úgy tűnt, 2004-ben talán lehet valami a tervekből. De nem lett.

A Millenáris park és egy sörgyár is szóba jött

2008-ban már felvetődött, hogy a könyvtár esetleg elhagyná a Várat, és a Wallis ingatlanberuházásának részeként a Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre, az egykori nagyvásártelep helyén épülne meg az új könyvtárépület. Végül ebből sem lett semmi. Egy 2014-es tervezet a könyvtár kiszolgálóegységét a Mammut melletti Millenáris park akkor még álló egyik Ganz-épületébe képzelte, a raktárépületet pedig Szombathelyre.

De az elhelyezési tervek között szerepelt a kőbányai sörgyár is. A X. kerületi önkormányzat két tervet is készíttetett erről az OSZK-nak, ebben a gyár területét, annak régi épületeit ajánlják fel a könyvtár kiszolgálóegysége számára, raktárnak pedig a föld alatti hatalmas pincerendszer egy részét. A terv módosított változatában már inkább új kiszolgálóépületeket javasolnak, a helyszín azonban változatlan. Becsült költsége 33 milliárd forint. Az Országos Könyvtári Kuratórium 2014-ben szakvéleményezte a tervet, s számos gyenge pontja miatt elvetette. Az egyik a raktározás átgondolatlansága volt, a másik pedig a terület körülményes megközelíthetősége. 

Amióta a rádió a Kunigunda útjára költözött, a hat állami tulajban lévő épületből és egy üres telekből álló komplexum kihasználatlan, a hely itt elég nagy ahhoz, hogy mind a kiszolgálás, mind a raktározás elférjen, s a raktár szinte korlátlanul bővíthető. Továbbá nagyon közel van a célközönséghez, a belvárosi egyetemek hallgatóihoz. Tüske László is ezt a megoldást preferálná, ám úgy látja, öt-tíz évig még biztos nem kerül sor a költözésre.

Budapesti könyvtárkörképünket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.