Őrült ötletek az OSZK sorsáról: megy vagy marad?

Bár egyelőre nem dőlt el, elköltözik-e az Országos Széchényi Könyvtár a budai Várból, egyre hajmeresztőbb ötletek születnek arról, hova is mehetne - írja a Népszabadság.

  • Eduline

Nincs hiány ötletekből, hová költözzön az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a budai Várból, miközben arról sincs még döntés, hogy a nemzeti könyvtárnak feltétlen el kell-e hagynia a Várat. A könyvtár problémáira ugyanis nem ez lenne az egyetlen megoldás.

Tüske László, az OSZK főigazgatója a Népszabadságnak elmondta, nem a helyszín az igazán fontos kérdés, hanem az, hogy megvalósulnak-e azok a könyvtárfejlesztési javaslatok, amik most már halaszthatatlanok. A raktárak ugyanis megteltek, elavult a könyvtár informatikai és műszaki rendszere.

Poprády Géza, az OSZK egykori főigazgatója a kilencvenes években még az egyetlen megoldásnak azt látta a helyhiány megszüntetésére, ha a Vár területén épül új, föld alatti raktár. Az első Orbán-kormány idején, Monok István főigazgatósága alatt a terveket is kidolgozták egy új, várbeli mélyraktár építésére, sőt a területen már a régészeti feltárásokat is megkezdték, amikor 2001-ben váratlanul leállították a munkát azzal, hogy nincs rá fedezet, majd visszatérnek rá 2003-ban. Aztán kormányváltás történt, a főigazgató még egy ideig megpróbálta napirenden tartani az ügyet, s úgy tűnt, 2004-ben talán lehet valami a tervekből. De nem lett.

A Millenáris park és egy sörgyár is szóba jött

2008-ban már felvetődött, hogy a könyvtár esetleg elhagyná a Várat, és a Wallis ingatlanberuházásának részeként a Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre, az egykori nagyvásártelep helyén épülne meg az új könyvtárépület. Végül ebből sem lett semmi. Egy 2014-es tervezet a könyvtár kiszolgálóegységét a Mammut melletti Millenáris park akkor még álló egyik Ganz-épületébe képzelte, a raktárépületet pedig Szombathelyre.

De az elhelyezési tervek között szerepelt a kőbányai sörgyár is. A X. kerületi önkormányzat két tervet is készíttetett erről az OSZK-nak, ebben a gyár területét, annak régi épületeit ajánlják fel a könyvtár kiszolgálóegysége számára, raktárnak pedig a föld alatti hatalmas pincerendszer egy részét. A terv módosított változatában már inkább új kiszolgálóépületeket javasolnak, a helyszín azonban változatlan. Becsült költsége 33 milliárd forint. Az Országos Könyvtári Kuratórium 2014-ben szakvéleményezte a tervet, s számos gyenge pontja miatt elvetette. Az egyik a raktározás átgondolatlansága volt, a másik pedig a terület körülményes megközelíthetősége. 

Amióta a rádió a Kunigunda útjára költözött, a hat állami tulajban lévő épületből és egy üres telekből álló komplexum kihasználatlan, a hely itt elég nagy ahhoz, hogy mind a kiszolgálás, mind a raktározás elférjen, s a raktár szinte korlátlanul bővíthető. Továbbá nagyon közel van a célközönséghez, a belvárosi egyetemek hallgatóihoz. Tüske László is ezt a megoldást preferálná, ám úgy látja, öt-tíz évig még biztos nem kerül sor a költözésre.

Budapesti könyvtárkörképünket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?