Hol szerzett diplomát Orbán, Tóbiás és Vona?

Hol tanultak a nagy pártok vezető politikusai? Ki szerzett jogi vagy bölcsészdiplomát?

  • Eduline
Stiller Ákos
Fidesz-KDNP: jogász, teológus, szociológus

Orbán Viktor az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tanult jogot, 1987-ben diplomázott. Két évvel később a Soros Alapítvány ösztöndíjával kezdett el tanulni: az oxfordi Pembroke College hallgatója lett, az angol liberális filozófia történetéről tanult, de az 1990-es parlamenti választások miatt félbehagyta kinti tanulmányait.

Semjén Zsolt (KDNP) jelenlegi miniszterelnök-helyettes teológus és szociológus. Teológiát a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián tanult, 1991-ben szerzett doktori minősítést, amelyet 1997-ben PhD-vé minősítettek át. A szociológia szakot 1992-ben az ELTE-n végezte el.

Kövér László is az ELTE Állam- és Jogtudományi Egyetemen tanult, Orbán Viktornál egy évvel hamarabb, 1986-ban szerzett jogi diplomát. 1983-tól a szakkollégiumi mozgalom tagja volt.

MSZP: humánerőforrás gazdálkodó, jogász

Az MSZP elnöke, Tóbiás József 2005-ben a Pécsi Tudományegyetem humánerőforrás gazdálkodó szakán szerzett diplomát, jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem harmadéves joghallgatója.

Az MSZP frakcióvezető helyettese, Harangozó Tamás Attila 2004-ben végzett jogászként a Pécsi Tudományegyetemen, majd 2006-ban szakokleveles politológus másoddiplomás képzést is elvégzett.

Jobbik: bölcsész, közgazdász

A Jobbik elnöke, Vona Gábor az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát mint történész 2002-ben, de csak nagyon rövid ideig volt a tanári pályán. A Jobbik frakcióvezető-helyettese, Farkas Gergely 2013-ban a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett diplomát szociológus-közgazdászként.

LMP: jogász, közgazdász

Az LMP elnöke, Schiffer András 1995-ben szerzett jogi diplomát az ELTE-n. 1994-ben vendéghallgatóként járt a bristoli egyetem jogi fakultására. Az ELTE-n két évig hallgatott politológiát, majd humánökológiát is. Helyettese, Szél Bernadett 2000-ben végzett közgazdászként a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol 2011-ben szociológiából doktori címet szerzett.

Független: közgazdász, jogász, bölcsész

Frakció nélkül, függetlenként ül a parlamentben Gyurcsány Ferenc, aki a Janus Pannonius Egyetemen (a mai Pécsi Tudományegyetemen) szerzett két diplomát: 1984-ben a tanárképző technika-biológia szakán főiskolai oklevelet, 1990-ben közgazdasági szakon egyetemi diplomát - utóbbit levelező tagozaton végezte el.

Fodor Gábor az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán folytatta tanulmányait; 1987-ben szerzett diplomát. A Bibó István Szakkollégium tagja volt, csakúgy, mint Orbán Viktor, Deutsch Tamás és Kövér László. 1989 és 1994 között a filozófiai tanszéken tanársegéd volt.

Kész Zoltán 1997-ben diplomázott az ELTE-n angol szakon és 2003-ig ott is tanított. 2000/2001-ben Fulbright ösztöndíjjal Kaliforniában tanított. 2003 és 2006 között tanított a Veszprémi Egyetemen és az ELTE Amerikanisztika szakán. 2006-ban egy fél évet töltött ösztöndíjjal Buffalóban, ahol pedagógiát tanult.

Melyik parlamenti képviselőnek van nyelvvizsgája, és kiknek nincs? Politikusok nyelvvizsga nélkül.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.