A legolcsóbb városok 2016-ban: itt öröm hallgatónak lenni

A QS különböző szempontok alapján összeállította a hallgatók számára legolcsóbb városok listáját. Magyar nem jutott fel a top városok közé.

  • Eduline

A QS összeállította a legolcsóbb városok listáját. A listát aszerint állították össze, hogy hol kaphatnak minőségi oktatást, élhetnek gazdag társadalmi életet, valamint mely városok nyújthatnak kulturális élményeket, hol megfizethető a tandíj és milyenek a megélhetési költségek. A megélhetés költségeit négy mutató szerint számították ki: a tandíj összege (ennek értékét háromszorosan vették), a Big Mac-érték (hány órát kell dolgozni, hogy meg tudj venni egy Big Macet), az iPad-érték és a Mercer megélhetési index szerint (ebben megnézik, hogy mennyibe kerül a szállás, a közlekedés stb.). A teljes listát itt találjátok.

 

Wikipédia

1.Kuala Lumpur

Az első helyen Kuala Lumpur végzett, mely annak köszönheti győzelmét, hogy a megélhetési költségek tekintetében majdnem maximális pontot kapott. Az élet viszonylag olcsó a malajziai városban, a tandíjak pedig (viszonylag) alacsonyak – átlagban 3900 dollár évente. A város három egyeteme is benn van a világ top 800 intézménye között.

 

Wikipédia
2. Varsó

Hallgatói szempontból Varsót választották meg Európa legolcsóbb, legélhetőbb városának. A tandíjak 3400 dollár körül mozognak évente, ám a lengyel hallgatóknak, valamint azoknak, akik lengyelül tanulnak, ingyenesek.

 

3. Hsinchu

A tajvani városról talán nem sokan hallottak, pedig ezt ajánlják mindenkinek, aki kínait szeretne tanulni, de nem akar a túlságosan nyüzsgő, zsúfolt Tajpejbe menni.

 

Wikipédia

4. Berlin

Németország már a harmadik legnépszerűbb ország, ahová külföldi hallgatók jelentkeznek. Ezen a listán azért szerepel előkelő helyen, mert mindenki számára ingyenes az oktatás. Bár a megélhetés drágább, az életminőséghez képest még mindig olcsónak mondható.

 

Wikipédia

5. Tajpej

Bár Tajpej a Mercer-index alapján középmezőnynek számít (214 városból a 41. eszerint a mérőszám szerint), viszont a kulturális élet és a viszonylag alacsony tandíjak miatt mégis felkerülhetett az olcsóbb városok közé.

A QS világranglistát is szokott közölni a legjobb egyetemekkel, amelyen többnyire szerepelnek magyar intézmények is. Ezeket itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.