A legolcsóbb városok 2016-ban: itt öröm hallgatónak lenni

A QS különböző szempontok alapján összeállította a hallgatók számára legolcsóbb városok listáját. Magyar nem jutott fel a top városok közé.

  • Eduline

A QS összeállította a legolcsóbb városok listáját. A listát aszerint állították össze, hogy hol kaphatnak minőségi oktatást, élhetnek gazdag társadalmi életet, valamint mely városok nyújthatnak kulturális élményeket, hol megfizethető a tandíj és milyenek a megélhetési költségek. A megélhetés költségeit négy mutató szerint számították ki: a tandíj összege (ennek értékét háromszorosan vették), a Big Mac-érték (hány órát kell dolgozni, hogy meg tudj venni egy Big Macet), az iPad-érték és a Mercer megélhetési index szerint (ebben megnézik, hogy mennyibe kerül a szállás, a közlekedés stb.). A teljes listát itt találjátok.

 

Wikipédia

1.Kuala Lumpur

Az első helyen Kuala Lumpur végzett, mely annak köszönheti győzelmét, hogy a megélhetési költségek tekintetében majdnem maximális pontot kapott. Az élet viszonylag olcsó a malajziai városban, a tandíjak pedig (viszonylag) alacsonyak – átlagban 3900 dollár évente. A város három egyeteme is benn van a világ top 800 intézménye között.

 

Wikipédia

2. Varsó

Hallgatói szempontból Varsót választották meg Európa legolcsóbb, legélhetőbb városának. A tandíjak 3400 dollár körül mozognak évente, ám a lengyel hallgatóknak, valamint azoknak, akik lengyelül tanulnak, ingyenesek.

 

3. Hsinchu

A tajvani városról talán nem sokan hallottak, pedig ezt ajánlják mindenkinek, aki kínait szeretne tanulni, de nem akar a túlságosan nyüzsgő, zsúfolt Tajpejbe menni.

 

Wikipédia

4. Berlin

Németország már a harmadik legnépszerűbb ország, ahová külföldi hallgatók jelentkeznek. Ezen a listán azért szerepel előkelő helyen, mert mindenki számára ingyenes az oktatás. Bár a megélhetés drágább, az életminőséghez képest még mindig olcsónak mondható.

 

Wikipédia

5. Tajpej

Bár Tajpej a Mercer-index alapján középmezőnynek számít (214 városból a 41. eszerint a mérőszám szerint), viszont a kulturális élet és a viszonylag alacsony tandíjak miatt mégis felkerülhetett az olcsóbb városok közé.

A QS világranglistát is szokott közölni a legjobb egyetemekkel, amelyen többnyire szerepelnek magyar intézmények is. Ezeket itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.