A legolcsóbb városok 2016-ban: itt öröm hallgatónak lenni

A QS különböző szempontok alapján összeállította a hallgatók számára legolcsóbb városok listáját. Magyar nem jutott fel a top városok közé.

  • Eduline

A QS összeállította a legolcsóbb városok listáját. A listát aszerint állították össze, hogy hol kaphatnak minőségi oktatást, élhetnek gazdag társadalmi életet, valamint mely városok nyújthatnak kulturális élményeket, hol megfizethető a tandíj és milyenek a megélhetési költségek. A megélhetés költségeit négy mutató szerint számították ki: a tandíj összege (ennek értékét háromszorosan vették), a Big Mac-érték (hány órát kell dolgozni, hogy meg tudj venni egy Big Macet), az iPad-érték és a Mercer megélhetési index szerint (ebben megnézik, hogy mennyibe kerül a szállás, a közlekedés stb.). A teljes listát itt találjátok.

 

Wikipédia

1.Kuala Lumpur

Az első helyen Kuala Lumpur végzett, mely annak köszönheti győzelmét, hogy a megélhetési költségek tekintetében majdnem maximális pontot kapott. Az élet viszonylag olcsó a malajziai városban, a tandíjak pedig (viszonylag) alacsonyak – átlagban 3900 dollár évente. A város három egyeteme is benn van a világ top 800 intézménye között.

 

Wikipédia
2. Varsó

Hallgatói szempontból Varsót választották meg Európa legolcsóbb, legélhetőbb városának. A tandíjak 3400 dollár körül mozognak évente, ám a lengyel hallgatóknak, valamint azoknak, akik lengyelül tanulnak, ingyenesek.

 

3. Hsinchu

A tajvani városról talán nem sokan hallottak, pedig ezt ajánlják mindenkinek, aki kínait szeretne tanulni, de nem akar a túlságosan nyüzsgő, zsúfolt Tajpejbe menni.

 

Wikipédia

4. Berlin

Németország már a harmadik legnépszerűbb ország, ahová külföldi hallgatók jelentkeznek. Ezen a listán azért szerepel előkelő helyen, mert mindenki számára ingyenes az oktatás. Bár a megélhetés drágább, az életminőséghez képest még mindig olcsónak mondható.

 

Wikipédia

5. Tajpej

Bár Tajpej a Mercer-index alapján középmezőnynek számít (214 városból a 41. eszerint a mérőszám szerint), viszont a kulturális élet és a viszonylag alacsony tandíjak miatt mégis felkerülhetett az olcsóbb városok közé.

A QS világranglistát is szokott közölni a legjobb egyetemekkel, amelyen többnyire szerepelnek magyar intézmények is. Ezeket itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.