A QS különböző szempontok alapján összeállította a hallgatók számára legolcsóbb városok listáját. Magyar nem jutott fel a top városok közé.
A QS összeállította a legolcsóbb városok listáját. A listát aszerint állították össze, hogy hol kaphatnak minőségi oktatást, élhetnek gazdag társadalmi életet, valamint mely városok nyújthatnak kulturális élményeket, hol megfizethető a tandíj és milyenek a megélhetési költségek. A megélhetés költségeit négy mutató szerint számították ki: a tandíj összege (ennek értékét háromszorosan vették), a Big Mac-érték (hány órát kell dolgozni, hogy meg tudj venni egy Big Macet), az iPad-érték és a Mercer megélhetési index szerint (ebben megnézik, hogy mennyibe kerül a szállás, a közlekedés stb.). A teljes listát itt találjátok.
1.Kuala Lumpur
Az első helyen Kuala Lumpur végzett, mely annak köszönheti győzelmét, hogy a megélhetési költségek tekintetében majdnem maximális pontot kapott. Az élet viszonylag olcsó a malajziai városban, a tandíjak pedig (viszonylag) alacsonyak – átlagban 3900 dollár évente. A város három egyeteme is benn van a világ top 800 intézménye között.
Hallgatói szempontból Varsót választották meg Európa legolcsóbb, legélhetőbb városának. A tandíjak 3400 dollár körül mozognak évente, ám a lengyel hallgatóknak, valamint azoknak, akik lengyelül tanulnak, ingyenesek.
3. Hsinchu
A tajvani városról talán nem sokan hallottak, pedig ezt ajánlják mindenkinek, aki kínait szeretne tanulni, de nem akar a túlságosan nyüzsgő, zsúfolt Tajpejbe menni.
4. Berlin
Németország már a harmadik legnépszerűbb ország, ahová külföldi hallgatók jelentkeznek. Ezen a listán azért szerepel előkelő helyen, mert mindenki számára ingyenes az oktatás. Bár a megélhetés drágább, az életminőséghez képest még mindig olcsónak mondható.
5. Tajpej
Bár Tajpej a Mercer-index alapján középmezőnynek számít (214 városból a 41. eszerint a mérőszám szerint), viszont a kulturális élet és a viszonylag alacsony tandíjak miatt mégis felkerülhetett az olcsóbb városok közé.
A QS világranglistát is szokott közölni a legjobb egyetemekkel, amelyen többnyire szerepelnek magyar intézmények is. Ezeket itt nézhetitek meg.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
