A MÁV adja majd a tananyagot az Óbudai Egyetemnek

Együttműködési megállapodást kötött a MÁV-csoport az Óbudai Egyetemmel, pontosabban annak öt karával.

  • Eduline
MTI / Máthé Zoltán

Az egyetem akadémiai tudásának, valamint a vasúttársaság üzleti tapasztalatainak ötvözésével kívánják emelni a hazai műszaki, informatikai, gazdálkodási és társadalomtudományi képzés színvonalát - áll az Óbudai Egyetem és a MÁV közös közleményében.

A MÁV-csoport és az Óbudai Egyetem öt kara (a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, a Keleti Károly Gazdasági Kar, a Neumann János Informatikai Kar, valamint az Alba Regia Műszaki Kar) között megkötött együttműködés célja az elméleti és a gyakorlati tudásbázis összekapcsolása, közös oktatási, kutatási és gyakornoki programok szervezése, szakmai gyakorlóhelyek biztosítása, valamint a kiemelkedő tehetségek egyéni gondozása.

A fentebbi célok megvalósítása érdekében a felek mozgósítják saját szakmai kapcsolatrendszerüket és intenzívebben bekapcsolódnak egymás tevékenységébe is. A MÁV-csoport szakértői például konzultációs lehetőséget biztosítanak az egyetemi karokon tanuló hallgatók számára, illetve részt vesznek az intézetek, tanszékek szakmai háttérmunkájában, jegyzetek összeállításában, tananyagok fejlesztésében, meghívott vendégelőadóként pedig megosztják szakmai tapasztalataikat a diákokkal, akik számára vállalják üzemlátogatás megszervezését is.

Az Óbudai Egyetem szakemberei a vasúttársaság által kezdeményezett és igényelt témákban kutatásokat és módszertani fejlesztéseket végeznek, továbbá közös kutatóműhelyeket hoznak létre. A felsőoktatási intézmény vállalja a MÁV-csoport vállalatainak egyetemen belüli népszerűsítését, ösztöndíjaik, pályakezdőknek szóló állásajánlataik közzétételét.

Az együttműködésbe a hallgatói önkormányzat is bekapcsolódik: programjain lehetőséget biztosít a MÁV-csoport képviselőinek a részvételre, és félévente megszervezi a „Karrierpizza” rendezvényt, ahol a vasúttársaság szakembereivel kötetlen formában ismerkedhetnek meg a hallgatók.

Réger Mihály, az Óbudai Egyetem rektora kiemelte, hogy

Az együttműködés kereteinek kialakításakor alapvető szempont volt, hogy a lehető legszélesebb körben kezdődhessen meg a közös munka. Ennek bizonyítéka, hogy – a szakmai és képzési projektektől kezdve az ösztöndíj rendszer működtetésén át a gyakornoki programig – 13 kapcsolódási pontot talált az egyetem és a vasúttársaság a célok megvalósításához. A gyakorlatorientált képzés iránti nyitottság ugyanis a mai modern oktatás nélkülözhetetlen eleme, és az Óbudai Egyetem 6 karán tanuló 13 ezer hallgató számára óriási előnyt jelent a pályakezdésnél, mert a végzősök 85 százaléka műszaki diplomával lép ki a munka világába.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.