Palkovics László azt állította, a társadalmi tanulmányok alapszak megszüntetését a Magyar Rektori Konferencia kifejezetten kérte. Mindezt Tausz Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánja határozottan cáfolta.
Palkovics László az RTL Klub Magyarul Balóval műsorában beszélt a keddi Felsőoktatási Kerekasztalról, ami szerinte csak egy állomása volt a szaktárca egyeztetéseinek és nem fúj visszavonulót a kormány. Azt, hogy mi hangzott el a kerekasztalon, itt elolvashatjátok.
Palkovics a műsorban cáfolta azt a hírt, miszerint eredetileg úgy akarták, hogy nemzetközi tanulmányokat csak a Közszolgálati Egyetemen lehessen tanulni. Elmondása szerint ilyet ők nem akartak, az viszont tény, hogy a szakot át kell alakítani, mert nem jól képzik ott a szakembereket.
Mint az interjúban elmondta, több nagykövettel is beszéltek és felmérték, milyen szerepet tudnak vállalni a nemzetközi tanulmányok szakon végzettek, valamint a saját vállalati múltja miatt is tudja, mire lehet hasznosítani az ott szerzett tudást. Éppen ezért gondolták úgy, hogy a nemzetközi tanulmányok szakra mégis szükség van, „azonban a tartalma, valamint az hogy és hol képzik őket, nem szükségszerűen jó.”
Palkovics azt állította a műsorban, hogy a társadalmi tanulmányok alapszak megszüntetése kifejezetten a Magyar Rektori Konferencia (MKF) kérése volt, véleményük szerint ugyanis nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Arra a kérdésre, miért kell beleszólni abba, hogy egy fizetős képzésben résztvevő hallgató mit akar tanulni, Palkovics azt válaszolta, hogy át kell gondolni, hogy ha a hallgató egy olyan diplomát szerez, mellyel nem tud a szakmájában elhelyezkedni, így szerinte értékét veszti a diploma, „akkor vajon hol fognak tüntetni? Valószínűleg a Szalay utca előtt”.
Véleménye szerint az állam felelőssége, hogy a polgárok ne költsék értéktelen diplomákra a pénzüket. Szerinte azzal a szemlélettel baj van, miszerint az egyetemeken mindent lehet tanítani, mert az szembemegy azzal a kormányzati szándékkal, hogy a felsőoktatási intézmények értékes diplomákat adjanak.
Tausz Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánja elmondta, bár a nemzetközi tanulmányok szak esetében örül a döntésnek, ám az alkalmazott közgazdaságtan alap- és mesterképzés bolognai rendszerű megszüntetése versenyhátrányba juttatja az egyetemi kart. A hallgatóik ugyanis magas szintű képzést kapnak, majd pedig többségük külföldi egyetemen tanul tovább.
Tausz elmondta, a társadalmi tanulmányok képzés megszüntetését nem a rektori konferencia kérte, szerinte itt egy kommunikációs tévedés van. A Rektori Konferencia nem volt döntési helyzetben, és csupán arról volt szó, hogy ez fájna a legkevésbé. Főleg akkor, ha az itt kieső hallgatókat a szociológiai szakokon magasabb létszámkerettel kompenzálja az állam – emelte ki. „Nem a számháborúval van a legnagyobb problémám, hanem azzal, hogy milyen ennek a felsőoktatási kormányzatnak a filozófiája” – mondta. Szerinte a társadalmi tanulmányok egy tipikus bolognai szak. Annak jó, aki nem pontosan tudja még 18 évesen, mit kezdjen az életével, de a harmadik évre – köszönhetően az orientációs képzésnek – már megfelelő irányba tud szakosodni.
Tausz kritizálta a véleményezésre rendelkezésre álló kevés időt is. Mint mondta: ő pénteken 16 óra 47-kor kapta meg a javaslatot, amiről másnapra már meg is kellett írnia véleményét. Nyilvánvalóan nem tudott sem kollégáival, sem szakemberekkel konzultálni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
