Cáfolja Palkovics állításait az ELTE dékánja

MTI/Illyés Tibor

Palkovics László az RTL Klub Magyarul Balóval műsorában beszélt a keddi Felsőoktatási Kerekasztalról, ami szerinte csak egy állomása volt a szaktárca egyeztetéseinek és nem fúj visszavonulót a kormány. Azt, hogy mi hangzott el a kerekasztalon, itt elolvashatjátok.

Palkovics a műsorban cáfolta azt a hírt, miszerint eredetileg úgy akarták, hogy nemzetközi tanulmányokat csak a Közszolgálati Egyetemen lehessen tanulni. Elmondása szerint ilyet ők nem akartak, az viszont tény, hogy a szakot át kell alakítani, mert nem jól képzik ott a szakembereket.

Mint az interjúban elmondta, több nagykövettel is beszéltek és felmérték, milyen szerepet tudnak vállalni a nemzetközi tanulmányok szakon végzettek, valamint a saját vállalati múltja miatt is tudja, mire lehet hasznosítani az ott szerzett tudást. Éppen ezért gondolták úgy, hogy a nemzetközi tanulmányok szakra mégis szükség van, „azonban a tartalma, valamint az hogy és hol képzik őket, nem szükségszerűen jó.”

Palkovics azt állította a műsorban, hogy a társadalmi tanulmányok alapszak megszüntetése kifejezetten a Magyar Rektori Konferencia (MKF) kérése volt, véleményük szerint ugyanis nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Arra a kérdésre, miért kell beleszólni abba, hogy egy fizetős képzésben résztvevő hallgató mit akar tanulni, Palkovics azt válaszolta, hogy át kell gondolni, hogy ha a hallgató egy olyan diplomát szerez, mellyel nem tud a szakmájában elhelyezkedni, így szerinte értékét veszti a diploma, „akkor vajon hol fognak tüntetni? Valószínűleg a Szalay utca előtt”.

Véleménye szerint az állam felelőssége, hogy a polgárok ne költsék értéktelen diplomákra a pénzüket. Szerinte azzal a szemlélettel baj van, miszerint az egyetemeken mindent lehet tanítani, mert az szembemegy azzal a kormányzati szándékkal, hogy a felsőoktatási intézmények értékes diplomákat adjanak.

Tausz Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánja elmondta, bár a nemzetközi tanulmányok szak esetében örül a döntésnek, ám az alkalmazott közgazdaságtan alap- és mesterképzés bolognai rendszerű megszüntetése versenyhátrányba juttatja az egyetemi kart. A hallgatóik ugyanis magas szintű képzést kapnak, majd pedig többségük külföldi egyetemen tanul tovább.

Tausz elmondta, a társadalmi tanulmányok képzés megszüntetését nem a rektori konferencia kérte, szerinte itt egy kommunikációs tévedés van. A Rektori Konferencia nem volt döntési helyzetben, és csupán arról volt szó, hogy ez fájna a legkevésbé. Főleg akkor, ha az itt kieső hallgatókat a szociológiai szakokon magasabb létszámkerettel kompenzálja az állam – emelte ki. „Nem a számháborúval van a legnagyobb problémám, hanem azzal, hogy milyen ennek a felsőoktatási kormányzatnak a filozófiája” – mondta. Szerinte a társadalmi tanulmányok egy tipikus bolognai szak. Annak jó, aki nem pontosan tudja még 18 évesen, mit kezdjen az életével, de a harmadik évre – köszönhetően az orientációs képzésnek – már megfelelő irányba tud szakosodni.

Tausz kritizálta a véleményezésre rendelkezésre álló kevés időt is. Mint mondta: ő pénteken 16 óra 47-kor kapta meg a javaslatot, amiről másnapra már meg is kellett írnia véleményét. Nyilvánvalóan nem tudott sem kollégáival, sem szakemberekkel konzultálni.