Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Ahogy arról szerdán beszámoltunk, hat magyar egyetem került fel a CWUR 2014-es világrangsorára. De hogyan teljesítenek az itthoni felsőoktatási intézmények a többi listán? Utánajártunk - rangsorról rangsorra.

Quacquarelli Symonds (QS)
A Quacquarelli Symonds (QS) 2013/2014-es felsőoktatási világrangsorára négy magyar egyetem került fel: a Szegedi Tudományegyetem az 501-550., az Eötvös Loránd Tudományegyetem az 551-600., a Debreceni Egyetem a 601-650., a Budapesti Corvinus Egyetem pedig a 651-700. helyet szerezte meg.
A listát - amelyet a a Massachusetts Institute of Technology (MIT) vezet - többek között az oktatók és a hallgatók aránya, az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága, a munkaadók véleménye, a nemzetközi kapcsolatok, a külföldi hallgatók és oktatók száma alapján állítják össze. A rangsorról itt olvashattok.
A tematikus QS-rangsorokra öt magyarországi intézmény képzései kerültek fel. A Közép-európai Egyetem (CEU) filozófiai, illetve politikatudomány és nemzetközi kapcsolatok képzése az 51-100. helyig jutott. A Szegedi Tudományegyetem modern nyelvtudományi képzése a 101-150. helyet szerezte meg, míg a Debreceni Egyetem hasonló szakjai a 151-200. helyen végeztek. 151-200. helyet szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem matematikai, illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem informatikai és építőmérnöki képzése.
A tematikus listákban a munkáltatói és az akadémiai szféra értékelését, valamint a tudományos munkák idézettségét és számát veszik figyelembe.A részleteket itt olvashatjátok, a legjobb ázsiai intézmények listáját pedig itt találjátok.
Times Higher Education (THE)
A Times Higher Education évről évre több, különböző módszertannal készülő listát is közzé tesz. A 2014-es, akadémikusok és professzorok véleménye alapján összeállított listát a Harvard, a MIT és a Stanford vezeti, míg a kutatók tudományos tevékenysége, az oktatási-tanulmányi teljesítmény, az innovációs eredmények és a nemzetközi vonzerő alapján készült rangsor élén a California Institute of Technology, a Harvard és az Oxford áll.
Erre a rangsorra magyar egyetem nem került fel, a feltörekvő országok legjobb intézményeit rangsoroló THE-listán azonban a Semmelweis Egyetem és a Debreceni Egyetem a 60., míg a Szegedi Tudományegyetem a 93. helyet szerezte meg. Részletek itt.
Center for World University Rankings (CWUR)
A Center for World University Rankings (CWUR) 2014-es világrangsorán hat magyar egyetemet találtunk: az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 371., a Semmelweis Egyetem az 598., a Debreceni Egyetem a 673., a Szegedi Tudományegyetem a 712., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 811., a Pécsi Tudományegyetem pedig a 862. helyet szerezte meg.
A listát - amelyet az amerikai Harvard vezet - többek között az oktatás minősége, a végzett hallgatók elhelyezkedése, az oktatók kiválósága, a publikációk száma, az idézési arány, a szabadalmak száma alapján állítják össze. A rangsorról itt olvashattok részletesen.
Leideni rangsor
A leideni egyetemen működő Centre for Science and Technology Studies 2014-es világrangsorában is öt magyar intézmény szerepel: az Eötvös Loránd Tudományegyetem az 540., a Semmelweis Egyetem az 541., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 561., a Debreceni Egyetem a 698., míg a Szegedi Tudományegyetem a 707. helyen végzett.
A rangsort, amelyet az oktatók kutatói tevékenysége, publikációik száma és idézettsége alapján állítanak össze, a Rockefeller, az MIT és a Harvard vezeti. A részleteket itt találjátok.

Academic Ranking of World Universities (ARWU)
A sanghaji ARWU 2013-as rangsorában az az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizika szakja a 101-150. helyet szerezte meg. Az összesített világrangsorban - amelyet a Harvard, a Stanford és a Berkeley vezet - az ELTE a 301-400., a Szegedi Tudományegyetem a 401-500. helyen végzett. A listát az oktatók és az egykori hallgatók szakmai elismertsége, a publikációk száma és idézési gyakorisága alapján állítják össze. Részletek itt.
SCIMAGO
A 2013-as SCIMAGO-rangsorra, amelyet többek között az idézési arány, illetve a legbefolyásosabb folyóiratokban megjelent tanulmányok száma alapján állítanak össze, nyolc magyar intézmény is felkerült. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 633., a Semmelweis Egyetem a 701., az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 785., a Szegedi Tudományegyetem a 786., a Debreceni Egyetem a 859., a Pécsi Tudományegyetem az 1209., a Szent István Egyetem az 1935., a Közép-európai Egyetem pedig a 2594. helyet szerezte meg. A részleteket itt olvashatjátok.
Financial Times
A brit Financial Times című napilap általános menedzsmentismereteket nyújtó mesterszakokat rangsoroló, 2013-as listáján a Budapesti Corvinus Egyetem vezetés és szervezés mesterképzése a 68. helyet szerezte meg. Részletek itt. A Financial Times egy másik, 2014-es listája alapján a világ legjobb MBA-képzéséért a Harvardra kell jelentkezni: a részleteket itt találjátok.
Európai Bizottság
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fordító és tolmács mesterképzése az idén már második alkalommal kapta meg az Európai Bizottság "európai mesterszintű fordítóképzés" - European Master's in Translation - minősítését. A bizottsághoz 114 pályázat érkezett, Magyarországról egyedül az ELTE képzése került fel a listára.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).