Öt dolog, ami szigorúan tilos az egyetem első félévében

Már majdnem egy hónap eltelt az őszi szemeszterből, lassan mindenki ráébred, hogy nemsokára jön a neheze. Milyen hibákat érdemes elkerülni?

  • Eduline

Az összes házidolgozat megírását a félév végére hagyni

Senkinek nem tanácsoljuk, hogy a szorgalmi időszak első két-három hetét a könyvtárban töltse (ilyenkor sokkal fontosabb, hogy új ismeretségeket kössetek, elmenjetek a gólyabulikba), de októberben már érdemes nekikezdeni a szemináriumi dolgozatok megírásának.

Vagy ha magát az írást még nem is kezditek el, legalább a szakirodalmat gyűjtsétek össze, szűkítsétek a témát. Ha csak a szorgalmi időszak utolsó két hetében foglalkoztok a házi dolgozatokkal, éjjel-nappal dolgoznotok kell, pedig olyankor már az előrehozott vizsgák és a ZH-k is ott vannak.

Kihagyni az összes előadást

Mondván, úgysem kötelező bejárni, akkor meg minek? Pedig érdemes rendszeresen beülni az előadásokra, ezek ugyanis alapozótárgyak - alapos tudás nélkül a későbbi félévekben nehéz dolgotok lesz. Ráadásul már az első félévben jegyzeteket kuncsorogni? Nem jó ötlet.

Rengeteg diákmunkát vállalni

A pénzhiány persze nagy úr, de ha megtehetitek, hagyjatok magatoknak némi időt az alvásra, néhány egyetemi bulira, nagy sétákra, lazításra. A vizsgaidőszakban minderre úgysem lesz időtök.

Kihagyni az összes egyetemi bulit

Ez a legjobb alkalom, hogy megismerjétek az évfolyamtársaitokat, miért maradnátok ki belőle? Persze csak ésszel bulizzatok.

Kilenc dolog, amit csak azok értenek, akik (voltak) kollégisták

Pár nap múlva több ezren költöznek be (vagy vissza) az egyetemi, főiskolai kollégiumokba. Nem túlzás: kolisnak lenni sajátos életforma. Hogy miért? Mert minden kolis tudja, hogy... Hogy a közös könyhának mindig (de tényleg mindig) porleves illata (szaga) van És ha még csak a konyhát járná át a porkaja szaga...

Már a második héten elkölteni a havi apanázst

Most kell megtanulnotok, hogyan kell beosztani a havi apanázst - mindegy, hogy szülői támogatásról, diákhitelről vagy fizetésről van szó. Érdemes egy nagyobb sétát tenni az egyetem és a kollégium/albérlet környékén, és kiválasztani azokat a helyeket, ahol normális áron ebédelhettek, de a diákkedvezményeket is figyeljétek.

Ezeken a képeken röhög az internet: 6 kép, amit minden egyetemista ért

Mert az egyetem jó dolog. Na de a vizsgaidőszak? Az mindenki rémálma. Legyünk őszinték magunkkal: a vizsgaidőszak nem tartozik a legszebb élményeink/emlékeink közé. Hol egy extra nehéz írásbeli, hol egy - különösen trükkös tesztet összeállító - tanársegéd, hol egy nagyon okos és sajnos nagyon szigorú prof kerül a képbe.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.