A mesterséges intelligencia már a falakon is áttör - új rendszert fejlesztettek az egyetemi kutatók
Az MIT kutatóinak sikerült megalkotniuk egy meglehetősen pontos eljárást, ami lehetővé teszi, hogy úgymond "átlássunk a falon" - írja a hvg.hu.
Eduline
Wikipédia
A Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói olyan rendszert fejlesztettek, amely képes a visszaverődő rádiójelekből megállapítani, hányan vannak és épp mit csinálnak az emberek egy zárt szobában - írja a hvg.hu, hozzátéve: az RF-Pose nevű projektben a szakemberek a mesterséges ingelligencia segítségével tanították meg a vezeték nélkül kommunikáló eszközöknek, hogy meghatározzák egy adott ember helyzetet vagy épp mozgását.
A neurális hálózat segítségével kielemezték az emberi testről visszapattanó rádiójeleket, majd egy algoritmus segítségével alkottak egy "pálcikaembert". Ez a visszapattanó jelek nyomon követése miatt pontosan úgy viselkedik, ahogy az adott személy a fal túloldalán.
A szakemberek elsősorban gyógyászati célú felhasználásra tervezték a rendszert. Az RF-Pose segítségével olyan betegségeket monitorozhatnak a kutatók, mint a Parkinson-kór vagy épp a sclerosis multiplex. Emellett segíthet abban is, hogy az idősek úgy éljenek önálló életet, hogy közben biztonságban is tudhatjuk őket, állandó gondozói megfigyelés alatt. Videojátékokhoz is használni lehetne a fejlesztést, vagy akár valódi kutatás-mentés során is segíthet felkutatni a túlélőket.
A rendszerben keletkező adatok az MIT szakemberei szerint titkosítottak és anonimizáltak, így senkit sem lehet azonosítani azok közül, akik használják. Ennek köszönhetően úgy látják, a rendszerrel jelen formájában nem lehet mások után kémkedni - írja a hvg.hu.
Látványos robotlaboratórium is helyet kapott az Óbudai Egyetem Bécsi úti központi épületében. Az Egyetemi Kutató, Innovációs és Szolgáltató Központ (EKIK) nyolc kutatóközpontból áll: Bejczy Antal iRobottechnikai Központ, Bio-Tech Kutatóközpont, Élettani Szabályozások Kutatóközpont, SmartLab Központ, Alternatív Energiaforrások Kutatóközpont, Biztonságtudományi Központ, Tudományszervezési Központ valamint Villamosenergia- átalakító Rendszerek Kutatóközpont, a központ magja március óta az egyetem Bécsi úti központi épületében kapott helyet.
Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Fokozatosan alakítaná át a tankerületi rendszert a kormány, miközben megszüntetné annak politikai jellegét – többek között erről beszélt első televíziós interjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
