A mesterséges intelligencia már a falakon is áttör - új rendszert fejlesztettek az egyetemi kutatók
Az MIT kutatóinak sikerült megalkotniuk egy meglehetősen pontos eljárást, ami lehetővé teszi, hogy úgymond "átlássunk a falon" - írja a hvg.hu.
Eduline
Wikipédia
A Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói olyan rendszert fejlesztettek, amely képes a visszaverődő rádiójelekből megállapítani, hányan vannak és épp mit csinálnak az emberek egy zárt szobában - írja a hvg.hu, hozzátéve: az RF-Pose nevű projektben a szakemberek a mesterséges ingelligencia segítségével tanították meg a vezeték nélkül kommunikáló eszközöknek, hogy meghatározzák egy adott ember helyzetet vagy épp mozgását.
A neurális hálózat segítségével kielemezték az emberi testről visszapattanó rádiójeleket, majd egy algoritmus segítségével alkottak egy "pálcikaembert". Ez a visszapattanó jelek nyomon követése miatt pontosan úgy viselkedik, ahogy az adott személy a fal túloldalán.
A szakemberek elsősorban gyógyászati célú felhasználásra tervezték a rendszert. Az RF-Pose segítségével olyan betegségeket monitorozhatnak a kutatók, mint a Parkinson-kór vagy épp a sclerosis multiplex. Emellett segíthet abban is, hogy az idősek úgy éljenek önálló életet, hogy közben biztonságban is tudhatjuk őket, állandó gondozói megfigyelés alatt. Videojátékokhoz is használni lehetne a fejlesztést, vagy akár valódi kutatás-mentés során is segíthet felkutatni a túlélőket.
A rendszerben keletkező adatok az MIT szakemberei szerint titkosítottak és anonimizáltak, így senkit sem lehet azonosítani azok közül, akik használják. Ennek köszönhetően úgy látják, a rendszerrel jelen formájában nem lehet mások után kémkedni - írja a hvg.hu.
Látványos robotlaboratórium is helyet kapott az Óbudai Egyetem Bécsi úti központi épületében. Az Egyetemi Kutató, Innovációs és Szolgáltató Központ (EKIK) nyolc kutatóközpontból áll: Bejczy Antal iRobottechnikai Központ, Bio-Tech Kutatóközpont, Élettani Szabályozások Kutatóközpont, SmartLab Központ, Alternatív Energiaforrások Kutatóközpont, Biztonságtudományi Központ, Tudományszervezési Központ valamint Villamosenergia- átalakító Rendszerek Kutatóközpont, a központ magja március óta az egyetem Bécsi úti központi épületében kapott helyet.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.