Mesterszakos felvételi: milyen vizsgákon kell részt venni?

Mesterképzésre jelentkeztek? Tudjátok, hogy mennyire eltérőek a felvételi eljárások egyetemenként? Megnéztünk három népszerű képzést.

  • Eduline
pixabay.com

A Felvi információi szerint felsőoktatási intézményenként és meghirdetett képzésenként külön-külön kell utánanézni annak, hogy az adott felsőoktatási intézmény milyen pontszámítási módszert alkalmaz. A legtöbb helyen felvételi elbeszélgetésen (vagy vizsgán) kell részt venni, valamint egy motivációs levél leadása is kötelező lehet.

Megnéztük, hogy a 2017-es legnépszerűbb mesterszakok közül milyen különböző felvételi vizsgákon kell részt venni: a marketing, a gépészmérnöki és a kommunikáció- és médiatudomány mesterszak követelményeit ismertetve mutatjuk be a különböző eljárásokat.

Vizsga, vizsga, vizsga

A marketing esetében - a Corvinuson - van aírásbeli vizsga (megadott tananyaggal), illetve egy szakmai és motivációs szóbeli beszélgetésen is részt kell venni, ahol szintén megadnak témaköröket, amelyekből érdemes alaposan felkészülni. Ebben az esetben minden leírás megtalálható feketén-fehéren, ezeket nagyon fontos szem előtt tartani és készülni rájuk.

Szakdolgozatvédés újra?

A gépészmérnöki mesterszakhoz egy felvételi beszélgetésen kell részt venni - a BME esetében -, ahol a szakdolgozat ismertetésére kerül sor. Ehhez már korábban el kell küldeni a dokumentumot.

Csatolandó dokumentumok

A kommunikáció- és médiatudomány mesterszak - az ELTE-n - két szakaszra bontja felvételijét: egy írásbeli és egy szóbeli szakaszra. Az írásbelihez szükséges egy szakmai önéletrajz, egy motivációs levél és egy tudományos dolgozat, a szóbelin pedig ezek megvitatása zajlik majd.

A szakmai önéletrajz elkészítéséhez nagy segítség lehet ez a cikkünk. A lényeg, hogy a továbbtanulás szempontjából releváns tevékenységek feltétlenül kerüljenek bele az önéletrajzba.

A motivációs levélben ismertetni kell, hogy miért akartok az adott mesterképzésre járni, az eddigi tanulmányaitokból érdemes kiemelni a számotokra legérdekesebbeket, és értelemszerűen a jövőbeli tervekről is jó, ha írtok, például arról, hogy milyen témával szeretnétek foglalkozni akár a mesterképzési szakdolgozatotokban. A lényeg, hogy valóban rólatok szóljon, legyen személyre szabott, nem kell elismételni benne, amit már az önéletrajzotokban megírtatok, tehát a motivációs levél egyfajta kiegészítő, személyesebb levél kell, hogy legyen.

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Felvételi: ilyenek a pontszámítási szabályok a mesterképzéseken

Milyenek a pontszámítási szabályok a mesterszakos felvételin? Milyen szempontok alapján rangsorolják a jelentkezőket? A mesterszakos felvételinek nincsenek olyan egységes szabályai, mint az alap- és osztatlan szakos felvételinek - a pontos szabályokról ezért az adott MA- vagy MSc-képzést indító intézménynél kell keresnetek. Van azonban néhány közös, minden egyetemre-főiskolára érvényes szabály.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.