Mesterszakos felvételi: milyen vizsgákon kell részt venni?

Mesterképzésre jelentkeztek? Tudjátok, hogy mennyire eltérőek a felvételi eljárások egyetemenként? Megnéztünk három népszerű képzést.

  • Eduline
pixabay.com

A Felvi információi szerint felsőoktatási intézményenként és meghirdetett képzésenként külön-külön kell utánanézni annak, hogy az adott felsőoktatási intézmény milyen pontszámítási módszert alkalmaz. A legtöbb helyen felvételi elbeszélgetésen (vagy vizsgán) kell részt venni, valamint egy motivációs levél leadása is kötelező lehet.

Megnéztük, hogy a 2017-es legnépszerűbb mesterszakok közül milyen különböző felvételi vizsgákon kell részt venni: a marketing, a gépészmérnöki és a kommunikáció- és médiatudomány mesterszak követelményeit ismertetve mutatjuk be a különböző eljárásokat.

Vizsga, vizsga, vizsga

A marketing esetében - a Corvinuson - van aírásbeli vizsga (megadott tananyaggal), illetve egy szakmai és motivációs szóbeli beszélgetésen is részt kell venni, ahol szintén megadnak témaköröket, amelyekből érdemes alaposan felkészülni. Ebben az esetben minden leírás megtalálható feketén-fehéren, ezeket nagyon fontos szem előtt tartani és készülni rájuk.

Szakdolgozatvédés újra?

A gépészmérnöki mesterszakhoz egy felvételi beszélgetésen kell részt venni - a BME esetében -, ahol a szakdolgozat ismertetésére kerül sor. Ehhez már korábban el kell küldeni a dokumentumot.

Csatolandó dokumentumok

A kommunikáció- és médiatudomány mesterszak - az ELTE-n - két szakaszra bontja felvételijét: egy írásbeli és egy szóbeli szakaszra. Az írásbelihez szükséges egy szakmai önéletrajz, egy motivációs levél és egy tudományos dolgozat, a szóbelin pedig ezek megvitatása zajlik majd.

A szakmai önéletrajz elkészítéséhez nagy segítség lehet ez a cikkünk. A lényeg, hogy a továbbtanulás szempontjából releváns tevékenységek feltétlenül kerüljenek bele az önéletrajzba.

A motivációs levélben ismertetni kell, hogy miért akartok az adott mesterképzésre járni, az eddigi tanulmányaitokból érdemes kiemelni a számotokra legérdekesebbeket, és értelemszerűen a jövőbeli tervekről is jó, ha írtok, például arról, hogy milyen témával szeretnétek foglalkozni akár a mesterképzési szakdolgozatotokban. A lényeg, hogy valóban rólatok szóljon, legyen személyre szabott, nem kell elismételni benne, amit már az önéletrajzotokban megírtatok, tehát a motivációs levél egyfajta kiegészítő, személyesebb levél kell, hogy legyen.

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Felvételi: ilyenek a pontszámítási szabályok a mesterképzéseken

Milyenek a pontszámítási szabályok a mesterszakos felvételin? Milyen szempontok alapján rangsorolják a jelentkezőket? A mesterszakos felvételinek nincsenek olyan egységes szabályai, mint az alap- és osztatlan szakos felvételinek - a pontos szabályokról ezért az adott MA- vagy MSc-képzést indító intézménynél kell keresnetek. Van azonban néhány közös, minden egyetemre-főiskolára érvényes szabály.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.