2010-ben bruttó 462 millió, 2016-ban 581 millió forintot fordítottak az állami egyetemek és főiskolák tanulmányi rendszerekre, ezen belül a Neptunra 2010-ben 272 millió, 2016-ban pedig 545 millió forintot - derül ki az LMP-s Ikotity István kérdésére adott államtitkári válaszból.
Az LMP-s politikus "Meddig szórja még a közpénzt a kormány a Neptun tanulmányi rendszerre?” című írásbeli kérdésére Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt válaszolta, a minisztérium legalább tíz éve nem nyújtott támogatást a tanulmányi rendszer fejlesztéséhez, az egyetemek és főiskolák maguk döntik el, melyik rendszert használják.
A legtöbb felsőoktatási intézmény - összesen 44 - azonban Neptunt használ, öt saját rendszert, öt az ETR-t, tizenhat pedig az ETN-t.
"Felmértük az állami felsőoktatási intézmények tanulmány rendszerekre fordított kiadásainak nagyságrendjét: 2010-ben 462 millió, 2016-ban 581 millió forintot fordítottak mindösszesen tanulmányi rendszerekre, ezen belül a NEPTUN tanulmányi rendszerre 2010-ben 272 millió, 2016-ban pedig 545 millió forintot (valamennyi összeg bruttó értékben került feltüntetésre)" - írja.
Hozzáteszi: a Neptunt fejlesztő SA Informatika Zrt-nek kifizetett összegek növekedése azzal is összefügg, hogy több egyetem, például az ELTE, a Kaposvári Egyetem vagy a Pécsi Tudományegyetem az elmúlt években állt át a Neptunra.
Az államtitkár azt írja, "a Neptun tanulmányi rendszer minőségével kapcsolatban megjegyzendő, hogy az ilyen rendszereknek a Felsőoktatási Információs Rendszer felé folyamatos adatközlést kell biztosítaniuk. 2012 óta számos esetben került sor adatkörbővítésre a FIR-ben, és a Neptun fejlesztő cége - a többi tanulmányi rendszer fejlesztőjével együtt - folyamatosan elvégezte azon fejlesztéseket, amelyeket a jogszabályok előírnak (...) a szolgáltató az intézmményi igényeknek igyekszik megfelelni a rendszer fejlesztése során".
Már nem csak a hallgatóknak szúrnak szemet Neptun hiányosságai?
A tavaszi félév végén a Szegedi Tudományegyetem is átállt a Neptun tanulmányi rendszerre. Most az egyik oktató elmondta a véleményét és a tapasztalatait a rendszerről. A digitális kultúrával is foglalkozó szakember problémásnak tartja a felületet, és a megjelenésben is talál kivetnivalókat.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
