2010-ben bruttó 462 millió, 2016-ban 581 millió forintot fordítottak az állami egyetemek és főiskolák tanulmányi rendszerekre, ezen belül a Neptunra 2010-ben 272 millió, 2016-ban pedig 545 millió forintot - derül ki az LMP-s Ikotity István kérdésére adott államtitkári válaszból.
Az LMP-s politikus "Meddig szórja még a közpénzt a kormány a Neptun tanulmányi rendszerre?” című írásbeli kérdésére Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt válaszolta, a minisztérium legalább tíz éve nem nyújtott támogatást a tanulmányi rendszer fejlesztéséhez, az egyetemek és főiskolák maguk döntik el, melyik rendszert használják.
A legtöbb felsőoktatási intézmény - összesen 44 - azonban Neptunt használ, öt saját rendszert, öt az ETR-t, tizenhat pedig az ETN-t.
"Felmértük az állami felsőoktatási intézmények tanulmány rendszerekre fordított kiadásainak nagyságrendjét: 2010-ben 462 millió, 2016-ban 581 millió forintot fordítottak mindösszesen tanulmányi rendszerekre, ezen belül a NEPTUN tanulmányi rendszerre 2010-ben 272 millió, 2016-ban pedig 545 millió forintot (valamennyi összeg bruttó értékben került feltüntetésre)" - írja.
Hozzáteszi: a Neptunt fejlesztő SA Informatika Zrt-nek kifizetett összegek növekedése azzal is összefügg, hogy több egyetem, például az ELTE, a Kaposvári Egyetem vagy a Pécsi Tudományegyetem az elmúlt években állt át a Neptunra.
Az államtitkár azt írja, "a Neptun tanulmányi rendszer minőségével kapcsolatban megjegyzendő, hogy az ilyen rendszereknek a Felsőoktatási Információs Rendszer felé folyamatos adatközlést kell biztosítaniuk. 2012 óta számos esetben került sor adatkörbővítésre a FIR-ben, és a Neptun fejlesztő cége - a többi tanulmányi rendszer fejlesztőjével együtt - folyamatosan elvégezte azon fejlesztéseket, amelyeket a jogszabályok előírnak (...) a szolgáltató az intézmményi igényeknek igyekszik megfelelni a rendszer fejlesztése során".
Már nem csak a hallgatóknak szúrnak szemet Neptun hiányosságai?
A tavaszi félév végén a Szegedi Tudományegyetem is átállt a Neptun tanulmányi rendszerre. Most az egyik oktató elmondta a véleményét és a tapasztalatait a rendszerről. A digitális kultúrával is foglalkozó szakember problémásnak tartja a felületet, és a megjelenésben is talál kivetnivalókat.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
