Megvan az eredmény! Ezt az egyetemi campust tartjátok a legszebbnek - vége a második szavazásnak

Múlt héten szavazást indítottunk: arra voltunk kíváncsiak, a legnagyobb magyarországi egyetemek közül szerintetek melyiknek van a legszebb campusa. Az első tíz egyetemre öt nap alatt 34 135 szavazat érkezett, a legtöbben a Szegedi Tudományegyetemre szavaztak. Hétfőn elindítottuk a második kört újabb tíz campusszal - íme, az eredmény.

  • Eduline

Eszterházy Károly Egyetem, Miskolci Egyetem, Dunaújvárosi Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Semmelweis Egyetem, Pannon Egyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Kaposvári Egyetem, Soproni Egyetem, Nyíregyházi Egyetem - a második körben arra kerestük a választ, szerintetek a tíz közül melyik felsőoktatási intézménynek van a legszebb campusa.

Öt nap alatt összesen 11 540 szavazat érkezett. Péntek éjfélkor lezártuk a szavazás, az eredmény: az első helyen a Miskolci Egyetem végzett a szavazatok 36 százalékával, a második az Eszterházy Károly Egyetem 30 százalékkal - az egri intézmény egyébként egy ideig vezette is a szavazást.

Wikipedia

A harmadik helyet a szavazatok 13 százalékával a Soproni Egyetem szerezte meg, a negyedik 7 százalékkal a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az ötödik 5 százalékkal a Semmelweis Egyetem. A Pannon Egyetem a szavazatok 3, a Dunaújvárosi Egyetem, a Kaposvári Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem 2-2, a Nyíregyházi Egyetem pedig 1 százalékát szerezte meg.

Itt az eredmény: megvan, melyik egyetemi campust tartjátok a legszebbnek

Szavazást indítottunk: arra voltunk kíváncsiak, a legnagyobb magyarországi egyetemek közül szerintetek melyiknek van a legszebb campusa. Öt nap alatt 34 135 szavazat érkezett, most pedig kiderül, az eduline-olvasók szerint melyik campus a legszebb! A szavazatok 40 százalékát a Szegedi Tudományegyetem kapta, vagyis a szavazás első körének eredménye alapján az SZTE campusa a legszebb.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.