Eláruljuk, kik azok az egyetemisták, akik 120-240 ezer forintos ösztöndíjat kapnak

Szeptember 22-ig lehet pályázni a "magyar sportcsillagok" ösztöndíjra, a nyertes egyetemisták, főiskolások akár havi 240 ezer forintot is kaphatnak.

  • Eduline
Shutterstock

A kormány.hu oldalon közzétett tájékoztató alapján a magyar sportcsillagok ösztöndíjra azok pályázhatnak, akik felsőoktatási intézményekben aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek, olimpiai/paralimpiai versenyrendszerben sportolnak, és olimpiai/paralimpiai versenyszámban éremesélyesek Európa-bajnokságon, világbajnokságon vagy olimpián, paralimpián.

Az ösztöndíjprogramban való részvételre az alábbiakban meghatározott időtartamon belül van lehetőség: legfeljebb az első felsőfokú végzettség – alapfokozatnak vagy az osztatlan képzésben szervezett mesterfokozatnak – megszerzésére irányuló tanulmányok megkezdésétől annak befejezéséig, illetve a hallgatói jogviszony megszűnéséig, de legkésőbb az ösztöndíjas 35. életévének betöltését követő hónap első napjáig.

Az ösztöndíj havi összege 120 és 240 ezer forint között mozog. A "legkisebb" - de a kiemelkedő tanulmányi és tudományos teljesítményért járó nemzeti felsőoktatási ösztöndíj, régi nevén köztársasági ösztöndíjnál még így 80 ezer forinttal magasabb összegű - támogatást azok kapják, akik Európa-bajnokságon éremesélyesek, míg a legmagasabb, havi 240 ezer forintos ösztöndíjat az olimpián vagy paralimpián már érmet szerzett egyetemisták kapják.

További részleteket az ösztöndíj kiírásában találtok, pályázni szeptember 22-ig lehet.

Így kaphattok akár 375 ezer forintos ösztöndíjat félévente: íme, a részletek

A Klebelsberg Központ az idei tanévben is meghirdette a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Programot, amelyre idén először a gyógypedagógus-képzésben részt vevők is jelentkezhetnek. A sikeres pályázók félévente 125 ezer és 375 ezer forint közötti összeget nyerhetnek el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.