Ahogy korábban már írtunk róla, a felsőoktatási törvény kapcsán az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye - amely egyúttal az uniós jog betartásának legfőbb őre - leszögezte: továbbra is úgy látják, hogy a módosított szabályozás ellentétes a közösségi joggal a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága, valamint a tudományos, az oktatási és a vállalkozási szabadság területén.
Most megérkezett az Európai Unió Bíróságára az Európai Bizottság Magyarország elleni keresete a Közép-európai Egyetem (CEU) működési feltételeit meghatározó törvénnyel kapcsolatban – közölte a luxembourgi székhelyű testület írja a hvg.hu.
A felsőoktatási törvény tavaly áprilisban elfogadott módosítása arról rendelkezik, hogy a jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A külföldi felsőoktatási intézménynek a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek kell lennie. Az itt folytatni kívánt képzésnek és oklevélnek államilag elismert felsőfokú fokozatot adó képzésnek kell minősülnie.
A törvénymódosítás szerint a budapesti CEU – és amúgy minden más unión kívüli külföldi egyetem is – csak akkor adhatja ki anyaországa diplomáját, ha a másik országban is kampuszt nyit, illetve ha bilaterális nemzetközi egyezmény születik az egyetem működéséhez Magyarországon.
A bizottság szerint az oktatási szabadság sérül az ügyben, a kormány érvelése szerint viszont a törvény csak az EU-n kívüli egyetemekre vonatkozik, ezért az EU bíróságának sincs köze hozzá.
A parlamenti választás előtt biztosan nem dönt a lex CEU-ról az Alkotmánybíróság - írja az atv.hu. A lex CEU ügyében az Alkotmánybíróság szinte biztosan nem hoz döntést a parlamenti választás, azaz április 8-a elött - prognosztizálják az atv.hu által megkérdezett alkotmányjogászok.
