"A lemorzsolódásért teljes mértékben a hallgatókat okolni nem csak igazságtalan és egyfajta "victim blaming" magatartás, de egyszersmind gondatlanság is, mert alapot ad a valódi problémák feltárásának, megértésének és így az adekvát beavatkozások, intézkedések elmulasztására is" - áll a legújabb, átdolgozott felsőoktatási stratégiában. A stratégiáról szóló összes cikkünket itt találjátok.
A megfogalmazás azért érdekes, mert ellentmond Hoffmann Rózsa volt oktatási - jelenleg köznevelési - államtitkár korábbi álláspontjának. Hoffmann tavaly augusztusban még azt mondta: véget kell vetni annak a világnak, amelyben egy egyetemista tíz év után is az egyetemen "lófrál" anélkül, hogy végzettséget szerezne, közben pedig felveszi az összes elérhető támogatást. Néhány hónappal korábban pedig kijelentette: kudarc, hogy nem tudott sikeresen harcolni azok ellen, akik azt akarták elérni, hogy „hadd szórakozzanak még az egyetemisták sokáig az egyetemen”.
Fel kell számolni a "csőszerű képzési programokat"
A stratégia szerint a "riasztó lemorzsolódási adatok" oka többek között az, hogy a szakot váltó hallgatók is automatikusan ebbe a kategóriába kerülnek. A szakváltás népszerűsége mögött pedig a hibás képzési rendszer áll: a dokumentum szerint túlságosan sok ponton - szakon - lehet belépni a felsőoktatásba, a "csőszerű képzési programok" között az átjárhatóság azonban nehézkes, esetenként lehetetlen. Ez igaz az alap- és mesterképzés közötti váltásra is: egy alapszakos diplomával viszonylag kevés mesterszakra lehet továbbmenni.
Emiatt, ha "valaki teljesen jogosan és életszerűen korrigálni szeretne eredeti szak-, illetve képzésiprogram-választásán, akkor azt számos esetben csak úgy teheti meg, ha kilép a rendszerből, majd egy másik belépési ponton újbóli felvételi vizsgát tesz, és újra belép egy másik, szintén szűk, zárt, nem átjárható csőszerű képzésbe. Ehelyett egy, a jelenleginél lényegesebb kevesebb bemeneti ponttal, sok belső elágazódási, szakosodási lehetőséggel, nagy belső átjárhatósággal és rugalmassággal rendelkező rendszert kell kialakítani", amely jelentősen növelné a rendszer hatékonyságát - áll a stratégiában, amely többek között ilyen átalakításokhoz kötné azt is, melyik intézmény kaphat plusz támogatást a struktúraváltási alapból.
A dokumentum szerint szakítani kell azzal a "rossz gyakorlattal" is, hogy egyes intézmények a minőségi képzésre hivatkozva az évfolyamok harmadát-felét "kiszórják". A stratégia a nyelvvizsga-követelmény eltörlésével növelné a diplomások számát azokon a szakokon, amelyeken a nyelvtudás "másodlagos": erről itt olvashattok, a Nyelvtudásért Egyesület reakcióját itt, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének közleményét pedig itt olvashatjátok.
