Szembemegy Hoffmann Rózsa egy évvel ezelőtti retorikájával az új felsőoktatási stratégia, amely a riasztó lemorzsolódási adatokért elsősorban nem az intézményekben "lófráló" egyetemistákat teszi felelőssé.
"A lemorzsolódásért teljes mértékben a hallgatókat okolni nem csak igazságtalan és egyfajta "victim blaming" magatartás, de egyszersmind gondatlanság is, mert alapot ad a valódi problémák feltárásának, megértésének és így az adekvát beavatkozások, intézkedések elmulasztására is" - áll a legújabb, átdolgozott felsőoktatási stratégiában. A stratégiáról szóló összes cikkünket itt találjátok.
A megfogalmazás azért érdekes, mert ellentmond Hoffmann Rózsa volt oktatási - jelenleg köznevelési - államtitkár korábbi álláspontjának. Hoffmann tavaly augusztusban még azt mondta: véget kell vetni annak a világnak, amelyben egy egyetemista tíz év után is az egyetemen "lófrál" anélkül, hogy végzettséget szerezne, közben pedig felveszi az összes elérhető támogatást. Néhány hónappal korábban pedig kijelentette: kudarc, hogy nem tudott sikeresen harcolni azok ellen, akik azt akarták elérni, hogy „hadd szórakozzanak még az egyetemisták sokáig az egyetemen”.
Fel kell számolni a "csőszerű képzési programokat"
A stratégia szerint a "riasztó lemorzsolódási adatok" oka többek között az, hogy a szakot váltó hallgatók is automatikusan ebbe a kategóriába kerülnek. A szakváltás népszerűsége mögött pedig a hibás képzési rendszer áll: a dokumentum szerint túlságosan sok ponton - szakon - lehet belépni a felsőoktatásba, a "csőszerű képzési programok" között az átjárhatóság azonban nehézkes, esetenként lehetetlen. Ez igaz az alap- és mesterképzés közötti váltásra is: egy alapszakos diplomával viszonylag kevés mesterszakra lehet továbbmenni.
Emiatt, ha "valaki teljesen jogosan és életszerűen korrigálni szeretne eredeti szak-, illetve képzésiprogram-választásán, akkor azt számos esetben csak úgy teheti meg, ha kilép a rendszerből, majd egy másik belépési ponton újbóli felvételi vizsgát tesz, és újra belép egy másik, szintén szűk, zárt, nem átjárható csőszerű képzésbe. Ehelyett egy, a jelenleginél lényegesebb kevesebb bemeneti ponttal, sok belső elágazódási, szakosodási lehetőséggel, nagy belső átjárhatósággal és rugalmassággal rendelkező rendszert kell kialakítani", amely jelentősen növelné a rendszer hatékonyságát - áll a stratégiában, amely többek között ilyen átalakításokhoz kötné azt is, melyik intézmény kaphat plusz támogatást a struktúraváltási alapból.
A dokumentum szerint szakítani kell azzal a "rossz gyakorlattal" is, hogy egyes intézmények a minőségi képzésre hivatkozva az évfolyamok harmadát-felét "kiszórják". A stratégia a nyelvvizsga-követelmény eltörlésével növelné a diplomások számát azokon a szakokon, amelyeken a nyelvtudás "másodlagos": erről itt olvashattok, a Nyelvtudásért Egyesület reakcióját itt, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének közleményét pedig itt olvashatjátok.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
