Friss világrangsor: mindenkit meglepett a legjobb egyetemek listája

Megjelent a leideni egyetem 2013-as felsőoktatási világrangsora, amelyet az intézményekben dolgozó oktatók és kutatók...

  • Eduline
A Massachusetts Institute of Technology áll a rangsor élén
Wikipedia

Megjelent a leideni egyetem 2013-as felsőoktatási világrangsora, amelyet az intézményekben dolgozó oktatók és kutatók publikációinak száma és idézettsége alapján állítanak össze évről évre.

A húsz legjobb egyetem közül csupán egy európai, de - meglepő módon - az sem brit. A Cambridge és az Oxford helyett a svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne érte el a legtöbb pontot.

A leideni egyetemi 2013-as rangsora

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) eredménye viszont aligha lepett meg bárkit is: a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb világrangsorát is a műszaki intézmény vezeti - megelőzve a Cambridge-t és a Harvardot. A QS-rangsort itt nézhetitek meg.

A Times Higher Education 2013-as, akadémikusok és professzorok véleménye alapján összeállított egyetemi rangsorának élén is az MIT áll, a száz legjobb közül negyvenhárom intézmény amerikai, kilenc nagy-britanniai, hat pedig ausztráliai - utóbbi országból két új egyetem is felkerült a listára.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.